1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szabó Zoltán

134r Báránd községben segédlelkész lett, tiz év múlva ugyanott lelkésszé választották. Régi harcosa a függetlenségi eszmének. Ebben az irányban fáradhatatlanul tevékenykedett községében, aminek eredménye is lett, mert az addig szabadelvű kerületet a függetlenségi párt számára sikerült meghódítania. Sokat tett a nép érdekében s éppen szociális irányú tevékenységét kívánta a választó közönség méltányolni, amikor a kisgazdapárt programmjával négy ellenjelöltei szemben közel 3000 szótöbbséggel képviselőjévé választotta. A könyvtári, közoktatási és számvizsgáló bizottság tagja. Szabó Zoltán. (Nagykapos.) Szentmártoni Szabó Zoltán Záhonyban született 1877-ben, régi nemesi családból. Középiskoláit Sárospatakon, a jogot ugyanitt és a budapesti egyetemen végezte, ahol jogi és államtudományi doktorrá avatták fel. 1898-ban Ung vármegye közigazgatási gyakornokává nevezték ki, 1900-ban a nagybereznai járás szolgabírójává választották. Ezt az állást 10 éven át viselte. 1914-ben az ungvári járás főszolgabirája és vm. tb. főjegyző lett. Gazdasági tanulmányokat is végzett s hat éven át az ungmegyei gazdasági egyesület titkára volt. Az ungi ref. egyház főjegyzője és a tiszáninneni egyház kerületi képviselője. 1910-ben a beregszászi ügyészség területére ügyészségi megbízottá nevezték ki. A Wekerle-kormány alatt 1918-ban Ung és Ugocsa vármegyék részére kinevezett, önálló hatáskörrel biró kormánybiztoshelyettes volt. A vármegye gazdasági és társadalmi életében állandóan igen tevékeny részt vett s annak egyik legnépszerűbb tagja. 1900-ban katonai szolgálatot teljesített a 17. tüzérezrednél. A háború alatt mint főszolgabírót felmentették. A Károlyi-forradalom idején a kormány megbízta Ung vármegye kormánybiztosi teendőivel, de erős királypárti érzelmei miatt az esküt le nem tette és a megbízatást el nem fogadta. A megszállás alatt a csehek felszólították az eskü letélelére, de ezt megtagadta, ezért állásából elmozdították és a várost el kellett hagynia. A vármegye meg nem szállott községeiben szolgabírói kirendeltséget szervezett. A kommunisták mindjárt a proletárdiktatúra elején innen is elmozdították. .Az egész idő alatt rendkívül sok üldöztetésnek volt kitéve. Mikor a csehek a vármegye többi járásait megszállták, őt letartóztatták, Ungvárra kisértették és rendőri felügyelet alá helyezték. 1920 áprilisban a vármegye megmaradt részének, a csonka nagykaposi kerületnek küldöttsége a demarkációs vonalon átszökött és felkérte őt a képyiselőjelöltség elfogadására. Június