1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Somogyi István - Sréter István
127 fővárosi bizottságok ujjáaikotásáról szóló törvényt. Ugyancsak az o miniszterelnökségének idejére esik az árdrágitásí törvény megalkotása. A közjogi, külügyi és pénzügyi bizottság tagja. Dr. Somogyi István. (Hatvan.) A borsodmegyei Cs répfalun született, 1880-ban. Középiskoláit Kassán, Lőcsén és Munkácson, a jogot az egri érseki jogakadémián végezte és Kolozsvárott avatták jog- és államtudományi doktorrá. 1918-ban ügyvédi oklevelet szerzett, gyöngyösi bejegyzett ügyvéd. Régóta igen élénk részt vesz a keresztény mozgalmakban és egy keresztényszociális kátét is irt. A jogot tudományosan is műveli és több jogtudományi szakcikket irt a „Magyar Jogéiet"-be, a „jogtudományi Közlöny "-be és a „Magyar Kulturá"-ba. Sok cikke jelent meg a keresztény napisajtó s a folyóiratok hasábjain. A kommunizmusnak ö voit egyik legelső áldozata. Őt már a proletárdiktatúra előtt üldözték a kommunisták. Már 1919 február 16-án saját lakásán rátámadtak és verésre verték, ugy hogy több hétig súlyos betegen feküdt. A diktatúra idején, mielőtt még teljesen felépült volna, április 6-án fogságba vetette. Május 5-ig volt csak fogoly, mert ekkor a vörösök elmenekültek Gyöngyösről s róla megfeledkeztek. A csehek által megszállott területre menekült, ahonnan csak a kommün bukása után jQtt vissza. Augusztus 9-én hagyta ott a megszállt Felvidéket és ettől fogra minden erejét a restauráció munkájának szentelte. A nemzetgyűlésbe a hatvani kerület küldte. Keresztény Nemzeti Egyesülés párti programmal. Több fontos javaslat előadója volt. Az igazolási állandó bizottság jegyzője. A íöldmivelésügyi, igazságügyi, mentelmi, zárszámadási bizottság tagja. Sréter István. (Szin.) 1867-ben született a nógrádmegyei Cserhátsurányban. Szegény szülök gyermeke, akik nagy vagyonukat a 60—70-es években vesztették el. Atyja pénzügyi titkár volt. Iskoláit Aszódon, Losoncon, Budapesten és Selmecbányán végezte. 1880-ban a kismartoni katonai alrealba lépett, majd a morvafehértemplomi főreál és a bécsújhelyi katonai akadémia, elvégzése után 1898-ig a cs. és kir. 44. gy. e.-nél szolgált Budapesten, Pécsett, Kaposvárott és Plevljén. 1898-ban a honvédséghez lépett át, a 17. és 19. gy. e.-ben szolgált Veszprémben, Kaposvárott és Székesfehérvárott. 1900-1904-ig a Ludovika Akadémián működött mint századparancsnok, 1904 —1906-ig Kaposvárott szolgált, 1906/7-ben kitüntetéssel végezte a törzs-