1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Rupert Rezső

119 Dr. Rupert Rezső. (Devecser.) Született 1880 május hó 25-én Devecserben, szegény kisiparos családból. Középiskolai tanulmányait a pápai bencés algimnáziumban, a felső négy osztályt a veszprémi piarista főgimnáziumban végezte. Mindig jeles tanuló volt. A jogot az egri jogakadémián s a budapesti tudományegyetemen hallgatta. Egyetemi tanulmányainak végeztével dr. Edvi-Illés Károly, a hires jogtudós és publicista ügyvéd mellé került joggyakorlatra. 1909-ben ügyvédi irodát nyitott Veszprémben. A háborút mint népfelkelőfőhadnagy a szerb, montenegrói, albán és macedón harctereken küzdötte végig a 31. népfölkelő gyalogezred, majd a 20. közös hegyidandár köteléKében. Különösen kitűnt az 1914. évi november-decemberi szerencsétlen szerb offenzívánál, mikor századával mint utóvéd a dubi szorost tartotta az utolsó pillanatig, mialatt a visszavonuló 4. közös és a 9. népfölkelődandár Gyuricinéi átkeli Bosznia földjére. Már előzőleg is mint városi képviselő és megyebizottsági tag élénk részt vett a város és vármegye közéletében, melyben mint a kisgazdatársadalom szervezője vezető szerepet vitt. Sokat és eredményesen dolgozott a vidéki sajtóban is. A Károlyi-rezsim elkövetkeztével rögtön mint ellenzék fordult vele szemben. A proletárdiktatúra bekövetkeztével letartóztatták. Egyhónapi fogság után azonban, az utolsó pillanatban, mikor a terroristák kivégeztetését is elhatározták, sikerült Bécsbe menekülnie, hol mig vissza nem térhetett, az osztrák sajtóban igyekezett hazáját szolgálni. Irt az akkor ott megjelenő Pester Lloydba is figyelmet keltő cikkeket a jövőben folytatandó reális magyar politikáról. A szovjet-uralom bukásával visszatért. Újra átvette a Veszprémi Hirlap szerkesztését, s nagy buzgalommal és eredménnyel vette kezébe újra Veszprén vármegye kisgazdatársadalmának szervezését, miközben már 1919 szeptember elején a devecseri kerület kisgazdapárti programmal képviselőjévé kiáltotta ki, majd az 1920. évi januári választások alkalmával Magyar Károllyal szemben nagy szótöbbségei nemzetgyűlési taggá meg is választotta. A jogrend és a közszabadságok helyreállítása érdekébén több nagy feltűnést keltett beszédet és interpellációt mondott. Az ismert Landau-üggyel kapcsolatosan elmondott hatalmas beszéde mély hatást keltett. Nagy beszédeket mondott többek között a numerus clausus és a botbüntetés ellen. Liberális felfogása miatt sok összetűzése volt saját pártjával is, amelyből végre 1921 május végén kilépett s pártonkívüli maradt. Az igazságügyi, közjogi, mentelmi és véderő bizottság tagja.