1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Rassay Károly

112 seggel győzött. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített, a képviselőház ' háborús ülésszakában pedig igen élénk részt vett. O indítványozta először a hősök választójogának megadását. Amikor arról volt szó, hogy, a kormány mellé az ellenzék tagjaiból háromtagú ellenőrző bizottságot állítanak, amely állandó betekintést nyerhet a külpolitikai és katonai ügyekbe, a szövetkezett ellenzéki pártok Andrássyt, Apponyit és Rakovszkyt jelölték ki. Azoktóberi forradalom után a politikai élettől visszavonult. A proletárdiktatúra alatt a kommunisták fogságban tartották, politikai iratait elkobozták. Az ellenforradalom győzelme után résztvett a keresztény nemzeti irányzat megalapozásában. A nemzetgyűlési választásokon Veszprém város mandátumát nyerte el a Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával. A nemzetgyűlésnek kezdettől elnöke. E minőségében a házszabályok erélyes éber és pártatlan őre. Pártkülönbség nélkül nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvend. Elnöke a gazdasági bizottságnak. Dr. Rassay Károly. (Budapest, IV. választókerület.) 1886 március hó 21-én született Orsován, ahol atyja a Dunagőzhajózási Társaság állomásfőnöke volt. Német családból származik. Eredetileg „Rasch" volt a családneve, amelyet 1917-ben mint az igazságügyrninisztériumba berendelt albiró, főnöke kívánságára magyarosjtott meg a jelenlegi nevére. Szolgálatai elismeréséül maga az akkori igazságügyminiszter, Balogh Jenő irt át a belügyminiszterhez, amelyben kérte az uj névnek régies írásmóddal való engedélyezését. Elemi és középiskoláit Zentán (Bács megyében) végezte, majd a budapesti egyetemen folytatta a jogi tanulmányait. Budapesten folyíaiott joggyakorlatot és ugyanitt szerzett ügyvédi oklevelet. 1912-ben Zentán ügyvédi irodát nyitott. Zentán kezdettől fogva élénk részt vett az ottani társadalmi és politikai életben. 1913-ban beválasztották a városi képviselőtestületbe, majd röviddel azután Bács megye törvényhatósági bizottságának is tagja lett. Ebben az időben felelős szerkesztője volt az ottani függetlenségi párt hivatalos lapjának. 1914 áprilisában azonban egészségi viszonyai miatt váratlanul ott hagyta az ügyvédi pályát. Budapestre nevezték ki törvényszéki jegyzőnek. Pár hónap múlva a Kúriára rendelték be tanácsjegyzőnek, ahol az elnök, Günther Antal mellett teljesített szolgálatot egészen 1915 végéig, amikor az igazságügyminisztériumba került, ahol mint miniszteri titkár a közigazgatási és magánjogi ügyosztályban működött. A kommün alatt különféle ellenforradalmi szervezkedésekben vett részt. Kezdeményezésére indul meg a tisztviselőknek az a mozgalma, amellyel megtagad-