1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - X. grófok - Zichy Géza ifj. - Zichy Jakab

89 ZICHY GÉZA ifj. Született a zemplénmegyei Sztárán, 1849. július 23-án, a család vedrődi ágazatából. Atyja

; Lipót gróf. Középiskolai tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. Tanulmányait befejezve, a közoktatásügyi minisztérium elnöki osztályában nyert alkalmazást. 1863. szeptember 24-én egy vadászat alkalmával szerencsétlenség érte s elveszítette jobb karját. Dacára ennek, nagy szorgalommal és kitartással elérte, hogy ma egyike a legnagyobb élő zongora-virtuózoknak. A zongorajátékban Volkmann, Liszt és Mayerbeer voltak mesterei. Művészi körútját 1866. március 26-án kezdte meg, s első nyilvános hangversenyét, mint virtuóz, Pozsonyban tartotta. Felkereste Romániát, Ausztriát, Olasz-, Belga-, Német-, Francia- és Oroszországot, Skandináviát s körútja alatt óriási vagyont szerzett, amelynek tekintélyes részét humánus és kulturális célokra adományozta. Jótékonycélu hangversenyeket tartott számos kórház javára. Diszes síremléket állított volt mesterének, Volkmann Róbertnek. A szegedi árvízkárosultak részére is óriási összegeket szerzett. Világhírű zeneszerző. 1896-ban a budapesti operaházban bemutatták „Alár" cimü operáját, melyet Karlsruheban, Berlrnben is előadtak a német császár jelenlétében. 1898. január 10-én a budapesti operaházban színre került „Roland mester" cimü operája, amely Pozsonyban, Kolozsvárt, továbbá a külföldön, Prágában, Hamburgban, Braunschweigban, Antwerpenben és Magdeburgban nagy sikereket aratott. 1904-ben „Gemma" cimü tánckölteményét mutatta be a budapesti m. kir. operaház. Kiváló szépirodalmi és színműíró. 1872-ben színre került „Phrenolog" cimü vígjátéka a Nemzeti Színházban. Ugyancsak a Nemzeti Színházban adták elő „A szerelem harca" cimü színművét. 1898-ban Pozsonyban színre került „A tiz parancsolat" cimü vigjátéka. Szépirodalmi művei: az „Álom regénye" cimü regény, az 1875-ben megjelent „A boldogság útja" cimü költői elbeszélés. Azonkívül számos balladája, lyrai költeménye, költői beszélye, mint pl. a „Leányvári boszorkány", amelyet Zichy Mihály illusztrált, stb. láttak napvilágot a különféle szépirodalmi lapokban. Egy-két költeménye a Petőfi-társaság kiadásában jelent meg, s „Ujabb költeményeiét az Athenaeum 1892-ben adta ki. Tagja a Petőfi-társaságnak, 1876-ban pedig a Kisfaludy-társaságnak is tagja lett. 1876. óta a Nemzeti Zenede elnöke, 1882-ben kamarási méltóságot nyert, 1884-ben pedig a Lipótrend lovagkeresztjével tüntettetett ki. Tulajdonosa több külföldi rendjelnek. 1891. február 1-én a m. kir. operaház intedánsává neveztetett ki, amely állásáról 1894-ben, nejének, Karátsonyi Melanie grófnőnek halálakor mondott le. Ekkor valóságos belső titkos tanácsosi cimet nyert. A zeneirodalom terén szerzett érdemeiért 1901-ben Ő Felsége a Ferencz József-rend nagykeresztjével tüntette ki. (Budapest, IV., Koronaherceg-utca 10. — Tetétlen, Hajdúm, vagy Pozsony.) ZICHY JAKAB. Született Kassán, 1872. április 2-án. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a kassai gazdasági tanintézet növendéke lett, ahol ok-