1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - VI. A kir. Kúria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási bíróság elnöke, másodelnöke és a budapesti kir. ítélőtábla elnöke - Günther Antal

VI. A kir. Kúria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási bíróság elnöke, másodelnöke és a budapesti kir. Ítélőtábla elnöke. GÜNTHER ANTAL, a Kúria elnöke. Székesfehérváron, 1847. szeptember 23-án született, s ugyanitt elvégezvén főgimnáziumi tanulmányait, a kegyes tanitórendbe lépett. A rendből, már mint a nagykanizsai piarista főgimnázium tanára, kilépett, s a jogtudomány tanulmányozására adta magát, mely tanulmányai végeztével 1875-ben ügyvédi oklevelet nyert. Időközben belépett a „Pesti Napló" szerkesztőségébe, s e lap hasábjain megkezdette publicisztikai tevékenységét. Különös feltűnést keltett az 1878-ik évben tartott jogászgyülésen a birói kar kinevezése és előléptetése kérdésében adott szakvéleménye. Ezt a véleményt Csemegi Károly ellenvéleményével szemben a jogászgyülés nagy többséggel és tüntetőleg magáévá is tette. A „Pesti NaplóMól 1893-ban, tehát több mint két évtizedes működés után vált meg, amikor a lap kiadása a Haas és Deutsch cég tulajdonába menvén át, a „P. N." kormánypártivá lett. Günther ekkor mint főszerkesztő, átvette a nemzeti párt akkor hivatalos lapjának, a „Nemzeti Ujság"-nak redigálásat. Ebbe a lapba irt vezércikkei valóságos alkotmányjogi tanulmányok, amelyek jelentős érveket szolgáltattak az ellenzék parlamenti küzdelmeihez. Mint kiváló közjogászt, Szilágyi Dezső igazságügyminiszter meg is hivta a kodifikációs bizottságba. Ügyvédi tevékenysége közben ő védte 1896-ban Apponyi megtámadott jászberényi mandátumát. A képviselőházban először 1901-ben, mint a magyaróvári kerület képviselője foglalt helyet, s mint az igazságügyi bizottság tagja, előadója volt a polgári perrendtartásról szóló nagyfontosságú törvényjavaslatnak.