1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - V. Országzászlósok, a pozsonyi gróf és a koronaőrök - Festetich Tasziló gróf - Bánffy György gróf

40 ? • * . > mesterévé neveztetett ki. Első neje Zichy-Ferraris Katalin grófnő volt, aki 1871-ben meghalt. 1875-ben másodszor nősült, nőül vévén Klinkosch Paulát, aki azonban 1901-ben szintén elhunyt. Uradalmának berendezése mintaszerű és nagyszerű vadászkeríje van, ahol hires fácánvadászatokat tart. 1857-ben kamarás, 1868~ban pedig valóságos belső titkos tanácsos lett. 1900. március 29-én Ő Felsége személye körüli miniszterré neveztetett ki, de Széli Kálmán távozásakor ő is beadta lemondását. Tulajdonosa az ejső osztályú vaskorona-rendnek és több külföldi rendjelnek. 1903~ban Ő Felsége az aranygyapjas-rend vitézévé emelte. (Budapest, I., Uri-utca 8. — Nyáron: Reichenau, u. p, Payerbach.) FESTETICH TASZILÓ GRÓF, kir. főudvarmester. Néhai Festetich György gróf, volt miniszter és koronaőr legidősebb fia, született 1850. május 5-én. Ifjú korában sokat tartózkodott , külföldön, kivált Angliában. Atyja halála után átvette annak kb. 160.000 hold terjedelmű zala-, somogy- és vasmegyei birtokait. A főrendiházban, s a főrendi társaséletben nagy szerepet játszik. Uradalmai mintaszerű berendezésüek, s azokban különösen az állattenyésztésre fektet nagy súlyt. Tulajdonosa az ország egyik legnagyobb és legkitűnőbb anyagú gulyájának, a hires perdóci félvér-és a fenéki telivér-ménesnek.' Ismert sportférfiu, a lovaregylet igazgatója és versenyistálló-tulajdonos. Nőül vette Károly bádeni nagyherceg unokáját, Hamilton hercegnőt, s ennek folytán a külföld legmagasabb köreivel jutott rokoni összekötte, tésbQ, akiket gyakran lát vendégül. Magyarország egyik legszebb főúri kastélyát, a keszthelyit, meglátogatta már Edwárd angol király .wale'si herceg korában, s a szász király is. 1882. óta kamarás. 1890-ben belső titkos tanácsos lett. 1895-ben zászlós ur, 1896-ban az arany gyapjasrenddé? tüntettetett ki. 1904-ig kir. főpohárnokmester volt* amikor Bánffy Dezső báró lemondása folytán főudvarmesterré neveztetett ki. (Budapest, VIII., Eszterházy-utca 26. — • Keszthely.) BÁNFFY GYÖRGY GRÓF, kir. főajtónáliómester. Bánffy Miklós gróf főpohárnokmester és iktári gróf Bethlen Katalin (a fejedelmi ágból) fia, született Kolozsvárt, 1845. június 12-én. Középiskoláit Budapesten végezte, ugyanitt hallgatta

; a jogot, azonkívül a berlini egyetemet is látogatta. A közszolgálatot a megyénél kezdette. 1875-ig képviselő volt. 1875-ben tagja lett a főrendiháznak, s 1884-től tizennégy éven át a főrendiház jegyzője. Beutazta majdnem egész Európát. Alapító tagja a történelmi társulatnak, azonkívül alapító és választmányi tagja a heraldikai társulatnak is. Elnöke a kolozsvári vöröskereszt-egyletnek és az erdélyi gazdasági egylet egyik szakosztályának,* Alapító és választmányi tagja az iparművészeti társulatnak. Elnöke