1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - III. A gör. keleti egyház nagyjai - Metianu János - Nikolics Miron - Grujić Mihály

27 METIANU JÁNOS, gör. kel. érsek és román metropolita. Született 1828-ban, a brassómegyei Zernyesten. Elemi- és középiskoláit Brassóban, a filozófiai tanfolyamot Kolozsvártt végezte. 1850-ben a törcsvári kerület főjegyzőjévé választatott, amely állásában három évig működött. 1853-ben a brassómegyei Rozsnyó község plébánosa lett, 1858-ban pedig esperes-helyettesnek Zernyestre került, ahol egy év múlva föesperes lett. Nagy tevékenységet fejtett ki az 1860-iki zsinaton, az 1865-iki román konferencián, az 1863-iki nemzeti kongresszuson, továbbá az 1865-iki országgyűlésen. Az 1873. és 1874-iki nemzeti választó-kongresszusokon mint elnöklő biztos szerepelt. Csakhamar püspökvikárius, 1875-ben pedig aradi püspök lett. A közoktatás ügyét nagyszámú adományaival mozdította elő. Önkéntes adományokból egy tanítóképzői hittani intézetet építtetett s egy nagy szemináriumot létesített. Az intézet tanárainak a számát szaporította s azok fizetését rendezte és emelte, a tanítóképző mellett pedig a szegénysorsu növendékek részére tápintézetet is létesített. A tehetségesebb növendékek felsőbb kiképeztetésére, valamint a szegénysorsuak fel segélyezésére számos ösztöndijat tűzött ki. Azonkívül egy felsőbb leányiskolát állíttatott fel. Egyházmegyei nyomdát alapított s az agg lelkészek, valamint a lelkészek özvegyei és árvái számára egyházmegyei papi alapot teremtett, majd pedig egy létesítendő egyházmegyei hitfelekezeti gimnáziumnak alapjait vetette meg. Érdemei elismeréséül az arany-érdemkereszttel, 1879-ben a II. osztályú vaskorona-renddel, 1896-ban pedig a Ferencz József-rend nagykeresztjével tüntettetett ki. A görögkeleti román egyházra vonatkozó reformjavaslatait 1878-ban Archipresbiter név alatt „Egy komoly szó a végső órában" cimü munkájában tette meg. 1899-ben görögkeleti érsekmetropolitává neveztetett ki. Ő építtette 1904-ben a nagyszebeni uj székesegyházat. (Budapest, IV., Vadászkürt-szálloda. — Nagyszeben.) NIKOLICS MIRON, pakráci g. kel. szerb püspök. Született 1846-ban Kapelnán, Szlavóniában, papi családból. Teológiai tanulmányait Karlócán fejezte be s csakhamar lelkészszé szenteltetett. 1878-ban archimandrita lett, 1888-ban pedig püspökké választatott, ezen választást Ő Felsége is megerősítette. Az elhunyt Gruics Nikanor püspöksége alatt, akit egy évtizedig tartó betegsége alatt helyettesitett, az egyházi igazgatásban nagy gyakorlottságra tett szert. A millennium alkalmával a II. oszt. vaskorona-renddel tüntettetett ki. (Budapest, IV., Vadászkürt-szálloda. — Pakrác.) GRUJIC MIHÁLY, károlyvárosi g. kel. szerb püspök. Született 1861. augusztus 9-én a zágrábmegyei Kralyevcsáni községben. Atyja ugyanott néptanító volt. Középiskoláit Zágrábban végezte. Az érettségi vizsga után, amelyet kitüntetéssel tett le, beiratkozott a