1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - II. A horvát országgyülés által a magyar képviselőházba küldött negyven képviselő - Lukinics Ödön - Magdics Péter - Manojlovics Gábor

306 indította a haladó párt lapját, a „Pokref-ot, melynek ma is főszerkesztője. Sokban járult ahoz, hogy a horvát politika reális irányba terelődött. A horvát országgyűlésen 1906. óta Valpovo kerületet képviseli. A horvát haladópártnak elnöke. Lorkovics mint kiváló szociológus ismeretes. Másodszor tagja a magyar országgyűlésnek. LUKINICS ÖDÖN. Ügyvéd, 1870. nov. 11-én született Károlyvárosban. A gimnáziumot szülővárosában, a jogot Zágrábban végezte. Négy évi birói és öt évi ügyvédi gyakorlat után 1903-ban ügyvédi irodát nyitóit Károlyvárosban. Kiváló szónok és elismert jogász. Igen népszerű ember egész Horvátországban. Károlyváros már kétszer választotta meg képviselőjének. A mérsékelt jogpárt tagja. 1906. óta másodízben tagja a magyar parlamentnek. MAGDICS PÉTER. Ügyvéd, 1863. július 3-án született Ogulinban. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Zágrábban végezte. Ügyvéd Varasdon és szerkesztőtulajdonosa a „Nase Pravice" hetilapnak. 1906-ban a vrbovszkoi kerület választotta meg képviselőjévé a fiumei rezolució alapján s azóta ezt a kerületet képviseli. Elnöke a mérsékelt jogpártnak, alelnöke a horvát országgyűlésnek. A magyar országgyűlésnek 1906. óta másodszor tagja. MANOJLOVICS GÁBOR. Egyetemi rendes tanár, 1856. október 27-én Zárában, Dalmáciában született. Az elemi iskolát Ogulinban, a gimnáziumoi Zenggben, Károlyvárosban és Zágrábban végezte. Az érettségi vizsgát 1876-ban Zágrábban tette le. 1878-ban mint az 53. gyalogezred tartalékos hadnagya résztvett Bosznia és Hercegovina okkupációjában és résztvett a Rogalj, Jajce ós Klyucs melletti csatákban. Az egyetemet Zágrábban és Bécsben végezte s 1882-ben a bécsi egyetemen tette le a gimnáziumi tanári vizsgát. Képesítést nyert a történelem, földrajz, előkészitő bölcsészettan és a szlavisztika tanítására. Az 1894—5. évben Bécsben folytatott tudományos kutatásokat a horvát kormány megbízásából. 1896-ban a bécsi egyetemen a filozófia tudorává avatták. Gimnáziumi tanár volt 1880-tól Zágrábban, Pozsegában és Eszéken. Ez utóbbi helyen 27a évig ideiglenes igazgatója volt az ottani gimnáziumnak. 1897-ben egyetemi segédtanár lett Zágrábban s mint ilyen a rómaiak történelmét adta elő. 1901-ben rendkívüli egyetemi tanár, 1902-ben pedig egyetemi rendes tanár lett. 1908. végén Rauch báró akkori bán nyugdíjazta. 1910-ben a király újból kinevezte egyetemi rendes tanárrá. Irodalmi titkára a délszláv tudományos akadémiának. Fiatalabb éveiben a szépirodalommal is foglalkozott s több verses kötetet és elbeszélést is adott ki, amelyekről a kritika elismerőleg nyilatkozott. Rendes tagja a délszláv tudományos akadémiának. Földrajzi és történelmi tankönyvei ma is használatosak a horvát középiskolákban. Édesatyja kir. számtanácsos volt s 1909-ben halt meg.