1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.
Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Valentsik Ferenc - Varga Gábor
294 katholikusok a görög nem egyesült hitre térjenek át. 1897 óta a román Komité tagja s egyike volt azoknak, akik az 1905-iki konferencián az aktivitást keresztül vitték. 1907-ben a horvát obstrukció alatt heves összetűzése támadt a függetlenségi képviselőkkel, kik közül többen kitaszították az ülésteremből. Emiatt hosszabb ideig nem is látogatta a képviselőház üléseit. 1910-ben a magyarigeni kerület ismét megválasztotta. VALENTSIK FERENC. (48-as Justh-párti. — Székelyudvarhely kerület.) Született Székelyudvarhelyen 1870. december 3í-én. Ugyanott végeztééi a főgimnáziumot. A kolozsvári tudomány-egyetemen 1888—1892ben végezte a jogi szakot. Az egyetem elvégzése után hat hónapig joggyakornok volt a székelyudvarhelyi kir. törvényszéknél. Az 1895. évben felavattatotí a jogtudományok tudorává, miután közben tényleges katonai szolgálatának is eleget tett. 1896. április havában letette az ügyvédi vizsgát Marosvásárhelyen és megnyitotta Székelyudvarhelyen ma is fennálló ügyvédi irodáját. 1898. febr. havában Székelyudvarhely rendezett tanácsú város tiszti főügyészévé lett megválasztva. Ezen állásában csak rövid ideig maradt, mert 1898. április 6-án gróf Haller János, vármegyéjének akkori főispánja, üdvarhelymegye tiszti főügyészévé helyettesítette és ugyanezen állásra 1898. október 6-án lett megválasztva. Az 1905. és 1906. években a nemzeti ellenállásban tevékeny részt vett és a legmesszebbmenő ellenállást fejtette ki, mint tiszti főügyész. Ezen állásában maradt 1909. év június hő 24-ig. Ekkor saját kérésére a törvényhatósági bizottság nyugdíjazta. 1909. jun. 26-án Székelyudvarhely város képviselőjévé lett egyhangúlag megválasztva 48-as függetlenségi párti programmal. A függetlenségi párt szétválasztásakor benn maradt a Justh-pártban. A legutolsó választáson ugyanezen programmal lett Ugrón János munkapárti jelölttel szemben képviselővé választva. Valentsik 312, Ügron 252 szavazatot kapott. VARGA GÁBOR. (Nemzeti munkapárti. — Rum kerület.) Szentlászlói és balatonfüredi Varga Gábor dr. született 1859-ben Andrásfán. Iskoláit Kőszegen, Sopronban és Szombathelyen, a jogot pedig a budapesti egyetemen végezte. Katonai kötelezettségének, mint egyéves önkéntes, később mint hadnagy a 6. gyalogezredben tett eleget. 1888-ban mint okleveles ügyvéd Szentgotthárdon telepedett le. Újjáalakította a szentgotthárdi dalosegyesületet. Tiz éven át elnöke és parancsnoka volt a szentgotthárdi önkéntes tűzoltó-egyesületnek. Elnöke több járásbeli tűzoltó- és aggharcos-egyletnek, a szentgotthárdi szépitőegyesületnek, olvasó-egyesületnek, az adókivető bizottságnak. Továbbá védnöke a magyarországi munkások rokkant- és nyugdijegyesületének. 1891-ben megalapította a gyanafalvai takarékpénztárt, majd 1909-ben a szentgotthárdi takarékpénztár elnöke lett. Mint Vasvármegye törvényhatóságának tagja, tevékeny részt vett a megyei közéletben. Nagy küzdelem után Búzáth Ferencet buktatta ki 205 szótöbbséggel.