1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Ugron Zoltán - Urmánczy Nándor

292 e kerület, jóllehet nem akart mandátumot vállalni, 1901-ben, 1905-ben és az 1906. évben is. Az utóbbi években politikai szerepléséből kivált a delegációban a hármasszövetség felett tartott kemény kritikája és bi­zalmatlansági nyilatkozata a közös minisztériumok iránt. Az 1903-iki nagy obstrukciónak egyik főszereplője volt, hevesen támadta a kor­mányt. Ő és pártja obstruáit legtovább, s csak 1904. március 10-én Thaly Kálmán ismeretes békeszerző felszólalása után szüntette meg a rendkívüli eszközökkel való harcot. Tagja volt a szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának. Mint politikus, radikális függetlenségi, s mint szónok egyike a legkiválóbbaknak. Beszédeit folyékonyság, súlyos ér­velés és tüzes, szép gondolatok jellemezik. A választáson 1756 szava­zatot kapott Deleu Viktor 887 szavazatával szemben. UGRÓN ZOLTÁN. (Nemzeti munkapárti. — Székelykeresztur kerület.) 1865. december 21-én született az ev, ref. ágból. Reáliskolát Bu­dapesten, a gazdasági gyakorlatot pedig Martonvásáron végezte, fel­sőbb kiképeztetését Halléban nyerte. Birtokán gazdálkodik s a megyei életben élénk részt vesz. A szabadéivüpárt tagja volt, a koalíciós kor­mányzat idején visszavonult a politikától, az idén azonban a munka­párthoz csatlakozott. Székelykeresztur kerülete egyhangúlag válasz­totta meg. URMÁNCZY NÁNDOR. (Pártonkívüli 48-as. -— Szászrégen.) Toplicán, Maros-Torda vármegyében született, 1868. október 1-én. Középiskoláit Brassóban, a jogot Budapesten végezte, hol tudori okle­velet nyert. Tanulmányainak befejezte után, mint Maros-Torda vár­megye tb. szol^abirája vállalt szolgálatot, és mint szolgabíró, aljegyző, tb. főszolgabíró 1901-ig működött. Ezután állami szolgálatba lépett, s fő­ispáni titkári minőségben az akkor Maros-Torda és Kisküküllő vár­megyék, továbbá Marosvásárhely város kormányzatával megbízott Sándor János főispán mellé osztatott be. 1902. október 9-én a szász­régení kerületben időközi választáson Teleki Domokos gróffal szemben képviselővé választatott szabadelvüpárti programmal. A szabadelvű pártban akkor indult meg a külön frakciókba való szervezkedés és a régi szabadelvűekkel szemben a nemzeti irányuakhoz csatlakozott. A beruházási törvényjavaslat beterjesztéséről és a székely vasutak kiépí­téséről szóló interpellációjára Lukács László pénzügyminiszter válaszát nem vette tudomásul. A nemzeti párt újbóli megalakulásakor Apponyi­hoz csatlakozott s a pártnak egyik jegyzője lett. 1904. január 4-én, a képviselőház feloszlatása napján, Apponyival együtt a függ. és 48-as pártba lépett be. Az ezt követő általános választáson volt kerületében, Podmanicky Frigyes báróval, a szabadelvüpárt elnökével szemben ki­sebbségben maradt. A most lefolyt választáson a szászrégení kerület függetlenségi programmal újból megválasztotta. Irt számos elbeszélést,,

Next

/
Thumbnails
Contents