1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Sztojanovits Iván báró - Szuhányi Ferenc

282 ben s ekkor szerkesztett emlékirata a román vámháboru hatásának ellensúlyozására irányult kormányintézkedések bázisául fogadtatott el. Az ipari és kereskedelmi viszonyok tanulmányozása céljából több izben beutazta az egész Keletet. 1889-ben Baross Gábor a kereskedelmi minisztériumba iparfelügyelőnek hivta meg. E minőségében a legfontosabb iparfejlesztési teendőket végezte. Újból szervezte a magyar háziipart s az 1890-iki első munkásvédelmi kongresszuson a magyar kormányt képviselte. 1892-ben mint miniszteri biztos a hazai iparoktatás élére állíttatott, amelyet aztán egészen újjászervezett; !895-ben országos iparoktatási főigazgató lett. Széleskörű szakirodalmi tevékenységet fejt ki. Számos önálló szakmunkát is irt, melyek közül különösen kiemelendők az iparfejlesztésről, továbbá a kivitelről szóló nagy emlékiratai, a balesetbiztosításról szóló kétkötetes munkája, a huszkötetes termelési statisztika, mint az ország gyáriparának egyetlen monográfiája, továbbá az ipartörvény módosítása; az utóbbiból eddig tiz kötet hagyta el a sajtót. 1897-ben az ipari és kereskedelmi oktatás terén, szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi címet kapta. Vörös László kereskedelemügyi miniszter adminisztratív államtitkárává nevezte ki, a Wekerle-kormány alatt politikai államtitkár volt. A képviselőháznak, a brassói II. kerület mandátumával, most másodízben tagja. Weltner Jakab volt az ellenfele, ki mindössze 2 szavazatot kapott. V, b. t. t. SZTOJANOVITS IVÁN BÁRÓ. (Nemzeti munkapárti. — Moraviea kerület.) Temesváron született 1866. július 6-án. A gimnáziumot a bécsi Theresianumban járta, majd gazdasági tanulmányokat folytatott. 1866. óta Iacunási birtokán gazdálkodik, s mint kitűnő gazda ismeretes. A gazdálkodáson kívül Temesmegye közügyeiben is részt vesz. Tagja a megye törvényhatósági bizottságának és a temesmegyei gazdasági egyesületnek. A külföldön több izben tett nagyobb tanulmányutat. 1893-ban megnősült, elvette Nyáry Adolf báró leányát, Karolát. Már 1896-ban szabadelvüpárti programmal a dobrai kerületben, 1899-ben pedig a moravicai kerületben lépett fel, de kisebbségben maradt, mig 1905-ben Moravicán egyhangúlag a kerület képviselőjévé választatott. 1910-ben Bredíceanu Caius 895 szavazatával szemben 1114 szóval újból megválasztották. SZUHÁNY1 FERENC. (Nemzeti munkapárti. — Csenger kerület.) 1863. november 30-án Csengerben született. Középiskoláit részint otthon mint magántanuló, részint Szatmáron, Kalksburgban a jezsuiták nevelő-intézetében és Pozsonyban végezte. A jogot az utóbbi helyen hallgatta, a jogi és államtudományi államvizsgálatokat is a pozsonyi akadémián tette le. Eleinte birói pályára akart lépni, sőt 1886-ban a kolozsvári kir. törvényszéknél joggyakornok lett, 1888-ban azonban már áttért kedvenc szakára, a közigazgatási pályára, ott hagyva Kolozsvárt, hol a társas élet szívesen látott tagja volt. Ez évben nevezték ki