1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Krapáć János - Lányi József - Takács Menyhért

23 avatták. Ez volt az első ilyen eset a bécsi egyetem hitíani karán. Ezután rövid ideig a budapesti belvárosi plébánián működött és még ugyanazon év végén Simor János hercegprímás udvarába került, hol két évet töltött, egyet mint ceremoniárius és levéltáros, egyet mint főszentszéki jegyző. Simor hercegprímás rendkívül szerette nagytehetségű udvari papját, de éppen mert ismerte képzettségéi, kész volt megválni kedves emberétől, kit 1890. augusztusban Bécsbe neveztek ki udvari káplánnak és tanulmányi igazgatónak az Augustineumban. Ezen két állásában több kitüntetés érte, amennyiben 1892-ben Rudolf trónörökös árvájának Erzsébet Mária főhercegnőnek hitoktatójává, 1894-ben pápai kamarássá, a hitoktatói állásából való távozásakor pedig a Ill-ik osztályú vaskoronarend lovagjává lett. 1900-ban esztergomi kanonok s csakhamar pápai prelátus. 1902. év végén pedig a bécsi Pázmáneum kormányzója lett. Nagy irodalmi tevékenységet fejtett ki, különösen az egyházirodalom terén. Önálló munkát adott ki a házasságjogról és mint egyházi szónok is négy kedveltségnek örvend. A király 1905. január 28-án kassai püspökké nevezte ki. (Kassa.) KRAPÁC JÁNOS, nándorfehérvári és szemendriai felszentelt püspök. 1838-ban született. Teológiai tanulmányait a budapesti egyetemen fejezte be, s itt avattatott doktorrá is. Nándorfehérvári és szemendriai felszentelt püspökké történt kineveztetése előtt a zágrábi káptalan tagja volt. 1896-ban a in. osztályú vaskorona-renddel tüntettetett ki. Előadója az érseki szentszéknek és a házassági bíróságnak. Főpásztori hivatását példás hazafisággal tölti be. (Zágráb.) LÁNYI JÓZSEF, tinnini címzetes püspök. Tótprónán született 1868. június 29-én. A theologia elvégzése után 1893-ban püspöki szertartó lett, majd 1895-ben Korponán népiskolai igazgató. 1898-ban jánosgyarmati plébánossá nevezték ki, röviddel ezután pedig, 1899-ben a besztercebányai egyházkerületben a papnövelde igazgatója lett. Ekkor érte az a kitüntetés, hogy Ferencz Ferdinánd trónörökös udvarához meghívták ő fensége udvari papjául. Ebben a diszes és felelősségteljes pozícióban hervadhatatlan érdemeket szerzett. Itt érte a püspöki kinevezés, Ő Felsége mesterkanonokká, majd tinnini püspökké és leekéri apáttá nevezte ki. (Budapest, VIII., Mária-utca 25. — Nagyvárad.) í TAKÁCS MENYHÉRT, jászóvári prépost. Született Sátoraljaújhelyen, 1861. szeptember 3-án. Középiskoláit Kassán, a premontreiek főgimnáziumában végezte. A papi pályát választván, 1879-ben a jászóvári kanonokrendbe lépett. Teológiai tanulmányait