1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Pop C. István - Popovics Vazul István

255 ceg diját. Kerülete Szmrecsanyi György 355 szavazata ellenében 442 szóval választotta meg. POP C. ISTVÁN. (Román nemzetiségi. — Világos kerület.) A szolnok-dobokamegyei Sajgó faluban 1865. április 1-én született. Középiskolai tanulmányait Nagyszebenben, majd Kolozsvárott végezte. Jogi tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemeken fejezte be. Az ügyvédi vizsgát 1891-ben tette le s ügyvédi irodáját Aradon nyitotta meg. A román nemzetiségi mozgalmakban kiváló szerepet vitt s nevét különösen 3 nemzetiségi sajtóperekben kifejtett védői munkássága folytán emlegették. A román Komité a Hágában és Brüsszelben megtartott interparlamentáris konferenciára őt küldte ki s ott a magyar kiküldöttel heves polémiába bocsájtkozott. A világosi kerületet román nemzetiségi programmal már a harmadik cikluson át képviseli. Megválasztása az idén egyhangú volt. POPOVICS VAZUL ISTVÁN. (Nemzeti munkapárti. — Ozora kerület.) Született Ó-Becsén 1844-ben. Gimnáziumi tanulmányait Karlócán, a jogot a budapesti egyetemen mint a Thökölyánum növendéke végezte el. 1869-ben a karlócai kongresszus képviselője lett, mint a mohácsi kerület kiküldötte. Ebben a minőségben csinálta meg a kongresszus részére azon iskolaszabályzaíokat, amelyekkel a szerb népiskolák, leányiskolák, tanitóképezdék és gör. kel. szerb tanítók jogi s ezen iskolákat vezető községek, egyházmegyék és metropoliíai iskolai hatóságok egymáshoz való viszonyai szabályozva lettek. Ezen működése folytán a kongresszus megválasztotta a bácsmegyei és budai gör. kel. egyházmegyék iskolai előadójának, tisztét 1895-ig viselte, s ekkor nyugdijba ment. 1883-ban megválasztották a budapesti Thökölyánum igazgatójának, mely intézetet már 27 éve vezeti s ezen idő alatt az intézetben 200 egyetemi hallgatót neveit fel. 1894-ben meg lett választva Simonovcén (zimonyi járás) horvát képviselőnek, mely minőségében egyszersmind 12 évig volt tagja mint horvát kiküldött a magyar képviselőháznak. Mint iró 1863. óta, tehát 47 éven át működik, s több mint 100 könyvet irt, amelyek részben gyermekmesékből, részint iskolakönyvekből, részint népkönyvekbői állanak. írói neve „Csika Sztevo" (István bácsi) a legismertebbek egyike. Báró Eötvös József és Trefort miniszterek a magyar állami népiskolák könyveinek szerb nyelvre való átültetésével bizták meg; 13 éve szerkeszti szerb nyelven a Franklin-Társulat „Néplap"-ját. Tagja számos tudományos társulatnak, munkatársa több fővárosi magyar lapnak. Ő kezdeményezte Szerémmegye déli részének ármentesitését, ezen ármentesiíő társulatnak 12 év óta elnöke, s az ő munkájának köszönhető az, hogy a Zimony és Ópáznai járás 60,000 holdat kitevő területe ármentesitve lett. (Uj Kanán.) Irodalmi működését Ő