1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Papp Elek - Papp Géza - Pap Zoltán

248 és birtokaira ment gazdálkodni. Az 1905. évi Lányi-féle választást megelőző napon — amidőn Palugyay Móric a vármegye hazafias elemeit egy táborba iparkodott gyűjteni és ennek folytán Lányi Bertalan volt igazságügyi ügyvivő pótválasztásba került — a kispalugyai ősi kastély kigyuladt és nagy részben leégett. A koalició Palugyay érdemeit azzal jutalmazta, hogy szülőmegyéje élére főispánnak nevezte ki, mely állásban a Wekeríe-kormány lemondásáig nagy népszerűségre tett szert. Az uj kormány Palugyay lemondását a főispánságról elfogadván, mint a ráckevei kerület Kossuth-párti jelöltjét óriási többséggel képviselővé választották. Palugyay közgazdasági téren is buzgó működést fejt ki és számos közlekedési és iparvállalat igazgatósági tagja. PAPP ELEK. (48-as Justh-párti. — Nádudvar kerület.) Karcagon, 1837-ben született. Középiskolai tanulmányait a debreceni kollégiumban végezte, majd a budapesti műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Műegyetemi hallgató korában egy magánintézetben a matematikát tanította. Egyideig, mint mérnök, a Tiszaszabályozásnál dolgozott. Később karcagi polgármester lett, majd lemondott állásáról s a nádudvari kerület mandátumát fogadta el. Ezt a kerületet képviseli 1884 óta. Megválasztása egyhangú volt. PAPP GÉZA. (Nemzeti munkapárti. — Begaszentgyörgy kerület.) Született 1864. júniusban. Gimnáziumi tanulmányait Nagybecskereken végezte. A jogot Budapesten, Berlinben, Heidelbergben, Parisban és Bécsben hallgatta. 1887-ben Torontálmegye szolgálatába lépett mint közigazgatási gyakornok, 1888-ban tiszteletbeli aljegyző lett. 1889-ben megyei másodaljegyző, 1890-ben tiszteletbeli főjegyző. Mint ilyen tette le 1891-ben az ügyvédi vizsgát. 1892-től a begaszentgyörgyi kerületnek szabadelvüpárti képviselője volt. A koalíciós rezsim alatt azonban nem vállalt mandátumot. Kardos Samu 644 szavazatával szemben 1714 szóval választotta meg 1910-ben a begaszentgyörgyi kerület. PAP ZOLTÁN. (48-as Kossuth-párti. — Tiszalök kerület.) Budapesen 1862. március 1-én született. Középiskoláit Szegeden, Nagybányán, Rozsnyón és Szatmáron, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Ügyvédi oklevelet szerezvén, a fővárosban nyitott irodát s ma is itt folytat ügyvédi gyakorlatot. Irodalmi munkássága és politikai szereplése még kora ifjúsága idejére nyúlik vissza. A könyvpiacon három kötet szép verse jelent meg, népdalai pedig (köztük a „Nem fuj á szél, nem forog a dorozsmai szélmalom ..." és az „Iszogatok, dalolgatok ..." kezdetüek) országszerte ismeretesek. A