1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.
Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Balás Lajos - Prohászka Ottokár
20 1904. április 6-án pedig szepesi megyéspüspökké • neveztetett ki. Tagja a Szent István-társulat tud. s irod. osztályának; a szepesmegyei tör'ténelmi társulat elnöke; Eger, Gyöngyös s Ólubló városok díszpolgára. Költői lelkületű férfiú és számos pályadijat nyert költeményeivel („Karácsonyi dal", „Jephte leánya" stb.). Hires egyházi szónok. 1896-ban Szent István-napján, ő mondotta Budán az ünnepi beszédet. Tagja a budapesti egyetem hittudományi karának. 1907. óta val. b. t. tanácsos. (Szepeshely, u. p. Szepesváralja. — Budapest, IV., Papnöveldeutca 2.) BÁLÁS LAJOS, rozsnyói r. k. püspök. Született 1855. augusztus 20-án Becskén, Nógrádvármegyében, a sipeki Balás-családból. Becskén és a szomszédos Szécsényke községben tekintélyes családi birtoka van. Iskoláit Vácon végezte, majd pedig felvétetvén a váci egyházmegyei növendékpapok közé, további tanulmányait Kassán és Vácon fejezte be kitűnő sikerrel. 1879. július 7-én pappá szenteltetvén, Lőrinciben, Hatvanban és Csongrádon káplánkodott. 1882-ben Vácra szólította őt püspöke, ahol mint karkáplán fejtett ki buzgó tevékenységet és kivált mint kitűnő egyházi szónok örvendett közszeretetnek. Képzettsége és tehetsége felkeltette Peitler, akkori püspöknek figyelmét, aki őt 1885-ben udvarába rendelte mint püspöki szertartót és iktatót. Utódja: Schuster Konstantin nemcsak hogy megtartotta őt udvarában, hanem csakhamar szentszéki aljegyzővé, majd jegyzővé és levéltárossá léptette elő, 1889-ben pedig püspöki titkárrá nevezte ki. Hat év múlva székesegyházi oldalkanonok és püspöki irodaigazgató lett s mint ilyen, püspökének az egyházi kormányzásban leghathatósabb segítője. 1898-ban a királyi kegy a gerlai apát cimével is kitüntette. A jelenlegi váci püspököt, Csáky Károly grófot, 1901-ben az örök városba Bálás kisérte el, 1904-ben pedig a pápai prelátusok sorába vétetett fel. Lankadatlanul kifejtett egyházkormányzati működése mellett az 1904—1905. tanévben a püspöki papnövelde kormányzatát is vezette. Mint váci kanonok számos tanújelét adta áldozatkészségének; többek között a váci szeminárium és a siketnéma-intézet javára tett tekintélyes alapítványokat. A közügyekben mint Pestmegye törvényhatósági bizottságának tagja és mint váci városi képviselő vett tevékeny részt. Rozsnyói püspökké a király 1905. október 17-én nevezte ki. (Rozsnyó. — Budapest, VI., Dessewffy-utca 26.) PROHÁSZKA OTTOKÁR, székesfehérvári r. k. püspök. Nyitrán, 1858. október 10-én született. Iskoláit Losoncon, Nyitráh, Kalocsán és Esztergomban végezte, ahol 1875-ben érettségi vizsgálatot tett. Ezután hét éven át filozófiát és teológiát tanult Rómában a Collegium Germanico-Hungaricumban. Hazatérve, 1882-ben az Esztergom-