1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Kostyál Miklós

217 munkája a nílusi acélhidak voltak, melyeknek építését egész Európából pályázott mérnökökkel szemben őreá bizták. A bányászat terén szerzett érdemeiért az olasz kormánytól több kitüntetést és érdemrendet kapott. Mikor atyja holttestét 1894-ben hazakísérte, eltökélte, hogy hazatér és szolgálatába áll a megdicsőült atyja által képviselt függetlenségi eszméknek. 1894. év őszén tényleg le is telepedett Magyarországon és november 16-án letette az állampolgári esküt. 1895. április 10-én megválasztották a tapolcai kerület képviselőjének, 1896. óta pedig a mai napig Cegléd városának képviselője. Képviselővé választása után a függetlenségi pártnak csakhamar vezére lett, majd pedig Justh Gyula lemondása után e párt elnökévé választotta. Mindjárt hazatérte után az Egyetértés munkatársa lett és „Kossuth Lapja" címmel hetilapot indított meg. 1898-ban megindult obstrukció egyik vezetője volt, egyszersmind egyik aláírója a Széli Kálmánnal kötött paktumnak. Széli utódának, Khuen-Héderváry grófnak is tett Kossuth a béke érdekében hasonló szellemű ajánlatot, de pártjának egy része mégis folytatván az obstrukciót, a pártelnökségről lemondott, azonban mikor a Szápáry László-féle vesztegetési ügy kiderült, ő is a kormány elleni harcot határozta el és ismét átvette a pártelnökséget. 1904-ben megszűnt az Egyetértés munkatársa lenni és főleg a „Budapestébe irt, mely utóbbinak, mint a függetlenségi párt hivatalos lapjának, lapvezére lett. Az 1904. november 18-ika után megalakult ellenzéki szövetség vezérlőbizottsága elnökéül választotta. Az 1905-iki választások alkalmával lázas tevékenységet fejtett ki és több kiváló függetlenségi vezérférfiu közreműködése mellett sikerült elérnie, hogy függetlenségi programmal 170 képviselő jutott a Házba. Ő Felsége 1905. február 12-én kihallgatáson fogadta. E jelentőségteljes kihallgatás a külföldön is nagy érdeklődést és meglepetést keltett. A szövetkezett ellenzék tagjaiból, a Fejérváry-kormány bukása után alakult Wekerle-féle koalíciós kormányban a kereskedelmi miniszteri tárcát vette át. A Wekerle-kormány lemondása után ismét a hirlapirásra tért vissza és jelenleg az „Egyetértés" és „Budapest" vezércikkíró főmunkatársa. A függetlenségi pártból a bankterminus miatt híveivel együtt kilépett és megalapította a 48-as függetlenségi Kossuth-pártot, melynek ma is vezére. Pártja az 1910-iki választáson megfogyatkozott ugyan, de azért ma mégis a legnagyobb és legtekintélyesebb ellenzéki párt. Cegléd újból egyhangú választással küldte a parlamentbe. KOSTYÁL MIKLÓS. (Nemzeti munkapárti. — Szakolca kerület.) Született 1864. okt. 5-én Nyitrán. Középiskolai tanulmányait részben Wienben, mint a cs. és kir. Teresianum növendéke, részben Pozsonyban, az ág. ev. lyceumban, a jogot pedig a bpesti kir. tud.egyetemen végezte s ugyanitt szerezte meg az államtud. tudorság oklevelét. Közpályáját 1889-ben kezdte meg Boszniában, hol a politikai közigazgatás terén Bjelinán és Dolni-Tuzlán 3 évig működött. 1892ben megválasztatott Nyitravármegye első aljegyzőjévé s 1896-ban fő-