1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Kiss Ernő - Kobek Kornél

215 obstruált. Ez időbe esik a Szápáry—Dienes-féle megvesztegetési eset, melynek megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság Kiment is kihallgatta. 1903 augusztus 8-án lemondott. Másodízben az előbbinél még súlyosabb viszonyok között lépett kormányra szeptember 22-én, de Koerber volt osztrák miniszterelnök beszéde következtében újból benyújtotta lemondását. A Tisza-kabinetben 1904 március 3-án a Felség személye körüli tárcát vállalta el. Képviselői mandátumot 1904 június 17-én, majd pedig az 1905-iki általános választások alkalmával Temesváron nyert. Az utóbbi évek válságai alatt Ő Felsége minden egyes alkalommal meghallgatta véleményét. A Wekerle-kormány lemon­dását követő kilenc hónapos válság alatt a király Khuen-Héderváry grófot és Lukács Lászlót kettős misszióval bizta meg tárgyalások folytatására. Lukács hosszú tárgyalásai után, melyek a Justh-párttal tudvalevőleg eredmény nélkül végződtek, Khuen-Héderváry gróf elő­terjesztéséhez járult hozzá az uralkodó és kinevezte a Khuen-Héder­váry-kabinetet. A kormány, néhány sikertelen kísérlet és különösen a verekedési botrány után konstatálta a Ház munkaképtelenségét s a feloszlatásra tett előterjesztést a Felségnek. így következtek az 1910. évi általános választások, melyek a Khuen-Héderváry Károly gróf vezérsége alatt álló nemzeti munkapárt elementáris erővel ható általános győzelmével végződtek. A miniszterelnököt a budapesti belvárosi kertilet 1365 szóval, Preyer Hugó 993 szavazata ellenében választotta képviselővé. KISS ERNŐ. (Nemzeti munkapárti. — Kunszentmárton kerület.) Született 1871. október 20-án. Középiskoláit Szolnokon és a bu­dapesti II. kerületi kath. főgimnáziumban végezte el. A jogot Budapes­ten és Münchenben hallgatta. 1894-ben Jász-Nagy-Kun-Szolnok vár­megye szolgálatába lépett, mint közigazgatási gyakornok. Nemsokára szolgabíró lett, azután aljegyző. 1902-ben lett először képviselőnek megválasztva; az 1905-iki választáson azonban kisebbségben maradt. Ezután letette az ügyvédi vizsgát és gyakorló ügyvéd lett Szolnokon. A kunszentmártoni kerület nemzeti munkapárti programmal képvise­lőjévé választotta. Ellenfele a radikális 48-as Bozóky Árpád voit, kinek 505 szavazatával szemben 822 voksot kapott. A harmadik jelöltnek, Pappszász Józsefnek 248 szavazata volt. KOBEK KORNÉL. (Pártonkívüli 48-as. — Köbölkút kerület.) Született 1874. október 17-én, Bátorkeszin (Esztergom megye). Középiskoláit az állami főreáliskolában Budapesten végezte. Magyar­óváron a gazdasági akadémián diplomát nyert. Önkéntesi évét a 16. huszárezrednél szolgálta; tartalékos huszárhadnagy. A bátorkeszi taka­rékpénztárnak 8 év óta elnökigazgatója. Igazgatósági tagja a Magyar Automobil Clubnak. Most először tagja a Háznak, kerületében a párton­kívüli 48-as Szemere Miklóssal szemben igen erős küzdelem után 137 szótöbbséggel választatott meg. A küzdelem nagyságát legjobban jellemzi az, hogy 2280 összszavazatból 2013-an tényleg le is szavaztak.

Next

/
Thumbnails
Contents