1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Hlatky Schlichter Lajos

195 nyugalomba lépése után az állami főszámszék elnökévé neveztetett ki, amely állásától csakhamar megvált, midőn a Wekerle-kabinet alakulásakor a belügyi tárca átvételére kéretett föl. E minőségében az egyházpolitikai törvényjavaslatoknak az állami anyakönyvekre vonatkozó részét ő dolgoztatta ki és a parlamentben hathatósan védelmezte. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény is alatta szerkesztetett és a fővárosi elöljáróságok reformjait ő vitte keresztül. Belügyminiszterségének nevezetes mozzanata az a súlyos küzdelem, amellyel 1893 nyarán a Máramarosmegyében fellépett heves kolerajárvány tovaterjedését a Chyzer Kornél min. tanácsos vezette közegészségügyi osztály hathatós támogatásával megakadályoznia sikerült. A Wekerle-kabinettel ő is lemondott tárcájáról, mire a valóságos belső titkos tanácsosi cimet kapta. Midőn 1895-ben a Magyar agrár- és járadékbank létesült, ő lett elnöke, ettől az állásától azonban 1901-ben az összeférhetetlenségi törvény intézkedései következtében megvált. Az 1892—96. országgyűlésen előbb a zsombolyai, majd minisztersége alatt a kolozsi kerületet képviselte. 1896-ban Arad városát hódította el az ellenzéktől, mig 1901ben Szatmár város és a csacai kerület mandátumait nyervén el, a szatmárit tartotta meg. 1903. november 3-án a Tisza-kormány kereskedelemügyi minisztere lett. Ez állásában mindenekelőtt újjászervezte a kereskedelemügyi minisztérium ügybeosztását, igen becses emlékiratot adott ki a magyar ipar fejlesztéséről, előkészítette az ipartörvény revízióját az erre vonatkozó hazai és külföldi joganyag összegyűjtésével és közzétételével. Törvényjavaslatot készíttetett a munkások baleset ellen való biztosításáról, amely kérdésről két vaskos kötet hagyta el a sajtót, valamint egybegyűjtette a vasárnapi munkaszünet törvényes szabályozására vonatkozó teljes anyagot, mely szintén vaskos kötetben látott napvilágot. Minisztersége alatt 1904. április 16-án tört ki a vasúti sztrják, amelynek megszüntetéséhez nagyban hozzájárult az a körülmény, hogy a forgalmat még az alkalmazottak munkába állása előtt részben helyre tudta állítani. 1904. szeptemberében megkötötte az olasz és 1905. januárjában a német kereskedelmi szerződést. A Németbirodalommal való kereskedelmi szerződési tárgyalásokat mint a magyar kormány megbízottja, személyesen vezette és folytatta le a német császári kormány megbízottjával. Az 1905-iki általános választások alkalmával Budapest székesfőváros VI. kerületében Vázsonyi Vilmossal, Szatmáron pedig Kelemen Samuval szemben kisebbségben maradt, négy nappal később azonban Szászsebesen megválasztották. Az 1906-iki választáson nem lépett fel. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnökké történt kinevezése után a kereskedelmi tárcával kínálta meg, melyet elfogadott. Az 1910-iki általános választáson két kerület választotta meg, Igló és Pozsony. Iglón Hieronymi 988, ellenfele Máriássy Tibor 722, Pozsonyban Hieronymi 937, Sziklay Ottó 289 szavazatot kapott. HLATKY SCHLICHTER LAJOS. (48-as Kossuth-párti. — Győr kerület.) Tekintélyes győri ügyvéd, ki a város közéletében régóta előkelő szerepet visz. Régebben a szabadelvüpárt tagja volt, később a függet13*