1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Dániel Gábor - Darányi Ignác

172 DÁNIEL GÁBOR. (Nemzeti munkapárti. — Oláhfalu kerület.) 1854. december 2-án született; atyja, Gábor Udvarhelymegye főispánja volt. Jogi tanulmányait befejezve, 1878-ban, alig 24 éves korában, az oklándi kerületben képviselővé választatott és akkor egyik korjegyzője volt a háznak; ugyané kerületet képviselte két további cikluson, mig 1887-ben a székelyudvarhelyi kerületben nyeri mandátumot. Az 1892-iki általános választások alkalmával ismét az oklándi kerületben, 1895-ban pedig Oláhfalun választatott meg, amely kerületet azóta képviseli. Jogtudor és ügyvéd. A „Nemzet" hasábjain több politikai cikke jelent meg, A Lipót-rend középkeresztjének tulajdonosa, A szabadelvüpárt alelnöke és két országgyűlés alatt a ház alelnöke volt, legutóbb 1903. végéig, amikor erroi a tisztségéről leköszönvén, Ő Felsége titkos tanácsossá nevezte ki. 1904. novemberében ő terjesztette elő a lex Dániel név alatt ismert indítványt. 1910-ben 136 szavazatot kapott Beck Lajos 26 szavazatával szemben. DARÁNYI IGNÁC. (Pártonkívüli 67-es. — Tapolca kerület.) Született 1849. január 15-én Budapesten. Középiskoláit Budán, a jogot a pesti egyetemen vége?.te. 1872-ben jogtudorrá avattatott, 1873ban ügyvédi vizsgát tett. 1875-ben már tagja volt az országos ügyvédvizsgáló bizottságnak. 1878 ban a tiszavölgyi társulat titkárává és a központi bizottság tagjává választotta, s mint ilyennek, a Tiszavölgyet érdeklő minden kérdés megoldásában része volt, 1881-ben a székesfőváros II. kerülete képviselőjének választotta; e kerületet 24 évig képviselte. Az 1905. évi választásnál a tapolcai kerület választotta meg képviselőjének. 1890-ben a magyar vöröskereszt-egyesület főgondnokává, 1899-ben pedig tiszteletbeli alelnökévé választotta. A dunamelléki ev. ref. egyházkerület főgondnoka. 1892-ben visszavonult az ügyvédi gyakorlattól. 1893-ban az országos szabadelvüpárt, 1895. április 2-án pedig a képviselőház választotta meg alelnökévé. Az egyházpolitikai küzdelmekben nagy szerepet játszott. 1895. november 2-án földmivelésügyi miniszterré neveztetstt ki, a következő év április 24-én pedig valóságos belső titkos tanácsosi címet nyert. Az ezredéves országos kiállítás mezőgazdasági részét, s a vele összefüggő időleges kiállításokat ö rendezte. 1896. év szeptember 17—21. napjiin Budapesten nemzetközi gazdakongresszust rendezett. Számos a földmlvelés érdekében tett alkotás és törvény fűződik miniszterségéhez; igy az 1896: V. t.-c. a filloxera által elpusztult szőlők felújítása tárgyában ; az 1898: II. t.-c. a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról; az 1898: XIX. t.-c. az erdők állami kezeléséről; a gazdasági munkásés cselédsegélypénztár létesítéséről szóló 1900: XVI. t.-c. Ezeken kívül még számos más törvény alkottatott meg az ő kezdeményezésére. Része van a Magyarország és Ausztria közt való gazdasági kiegyezés megalkotásában; része van a vámtarifa megállapításában is. Szervezte a