1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Bánffy Miklós gróf - Bárczay Ferenc

157 az ellenzék pedig erőteljesen követelte lemondását, mely követelésnek a viszonyok nyomasztó hatása alatt eleget tett. 1899. február 26-án beadta lemondását. Ugyanezen év március 2-án lemondván mandátumáról, mint kir. főudvarmester, az ország zászlósa lett. Ekkor egy darabig tartózkodott a politikai küzdelmektől. Később hova-tovább egészen eltávolodott a szabadéivü-párt politikájától. 1904-ben lemondott főudvarmesteri méltóságáról, s megalakítva az „Uj párt"-ot, ismét kilépett a politikai küzdőtérre. Az 1904-iki időközi választásokon Szeged I-ső kerülete képviselőjévé választotta. Nagy elleny.ője volt a házszabályok szigorításának. Az 1904. november 18-iki események után csatlakozott a szövetkezett ellenzékhez, melynek vezérlő-bizottságában jelentős szerepe volt. Az 1905-iki általános választások alkalmával pártja 13 taggal jutott be a képviselőházba. A Tisza-kabinet lemondása után egyike volt azoknak, akinek véleményét a Felség kikérte. Pártja idővel ieoivadt s az 1910-iki választáson már csak egyedül került be a t. Házba. Ujabban az általános választójog harcosai közé lépett s a liga elnöke lett. Kerülete egyhangú választással küldte a házba 1910-ben. BÁNFFY MIKLÓS GRÓF. (Pártonkívüli 67-es. — Kolozsvár 1. kerület.) 1878. december 30-án született Kolozsvárott. Az államtudományok tudora. 1899-ben a fiumei tengerészeti hatósághoz tb. fogalmazóvá nevezték ki, azután rövid ideig mint gazdasági szaktudositó Berlinben működött. 1901-ben választották meg először képviselőnek. A koalíciós kormány idején Kolozsmegye főispánja volt. Kitűnő iró és művészlelkű ember. Az 1910-iki választáson az Erdélyben szintén igen népszerű Wesselényi Ferenc báróval szemben választották meg Kolozsvárott. Bánffy 1040, Wesselényi 543 szavazatot nyert. BÁRCZAY FERENC. (Nemzeti munkapárti. — Gönc kerület.) Abauj-Torna- és borsodmegyei nagybirtokos, a gönci kerület 67-es pártonkívüli képviselője, született Kassán 1874-ben. Atyja Bárczay János mint huszárkapitány küzdötte végig a szabadságharcot s később Torna vármegye főispánja volt. Bárczay Ferenc iskoláinak végeztével huszárönkétesnek ment, jelenleg tartalékos honvédhuszár főhadnagy. Részt vett Ferencz József 50 éves császári jubileuma alkalmával a Bécsben rendezett nagy hadsereg akadályversenyen, melyen dicsőséget szerzett a magyar honvédhuszárnak, amennyiben a császárdijat ő nyerte meg bravúros lovaglásával. A császárdij a királyt ezüst lovasszobron ábrázolja. Bárczay élénk szerepet visz a megyei életben is. Törvényhatósági bizottsági tag, a megye közgazdasági előadója, a felsőmagyarországi központi takarékpénztár igazgatósági elnöke, a szikszói gőzmalom r.-t. elnöke. A kulturális és hazafias mozgalmakban is részt vett. A nemzeti ellentállás idején nejével, Szatmári Király Idával, 20.000 koronát ajánlt fel a tisztviselők kártalanítására. A Petőfi-család