1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Barta Ödön - Batthyány Lajos gróf

154 politikai doktorrá avatták, majd pedig két évvel később megszerezte a jogi doktorátust is. Alig húszéves korában Pestmegye szoígabirájává választotta, majd a megyei szolgálatból kilépve, a statisztikai hivatalnál, később pedig a kereskedelemügyi minisztériumban segédfogalmazó lett. 1901-ben Csongrád városa küldötte fel a parlamentbe szabadelvüpárti programmal. Az 1901/905-iki országgyűlésen ő volt a Háznak legfiatalabb tagja. Mint agrárjogász, egyike a legnagyobb tudású és legszélesebb látkörü szakembereinknek. Már kora fiatalságában nagy feltűnést kelteti felolvasása az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben az „Idegenek birtokszerzéséröl". Ez a kötetben is megjelent felolvasás, valamint másik munkája: „Az örökösödési jog kérdései", osztatlan elismeréssel találkozott. Az OMGE, mint kodifiícációs bizottságának előadóját, 1900ban kiküldötte Németországba a perasztbirtokok öröklési jogának tanulmányozására. A napi sajtóban számos közgazdasági vezércikket és tanulmányt irt. 1906-íól kezdve a lovrini kerületet képviseli. Az 1910-iki választáson 1373 szavazatot kapott, ellenfelei pedig, Kremlinger Lajos 801, Zsarkó József 256 szavazatot. BARTA ÖDÖN. (Pártonkívüli 48-as. — Nagyszöllős kerület.) 1852-ben, a biharmegyei Széplakon született. Középiskoláit Zilahon, Szatmáron és Nagykárolyban, a jogot pedig az eperjesi jogakadémián és a budapesti egyetemen végezte. Letette az ügyvédi vizsgát és Beregszászon nyitott irodát. 1881-ben az ő kezdeményezésére alakult ott meg a függetlenségi párt, mely alelnökévé választotta. 1896-ban a felvidéki kerület mandátuma alapján foglalt először helyet a parlamentben, ahol beszédei folytán, melyek különösen az aktuális közjogi, közgazdasági kérdéseket ölelték fel, az elismerés sok impozáns megnyilatkozásában volt része. Emlékezetes a horvát kiegyezést tárgyaló beszéde, mely mély és sokoldalú vitát vont maga után. Társadalmi téren nagyszabású munkásságot fejtett ki; megalapította a beregmegyei köponti takarékpénztárt, a felvidéki gazdasági népbankot, melynek elnöke, s a budapesti fogyasztási szövetkezetet. Beregmegye közügyeiben élénk részt vesz. Irodáját 1904-ben a fővárosba helyezte át, s a fia társaságában vezeti. „Az osztrák államadóssági járulék megváltásáról" cimü munkájával legkiválóbb pénzügyi szakíróink sorába emelkedett. A nagyszőllősi kerület 1910-ben egyhangúlag választotta meg. BATTHYÁNY LAJOS GRÓF. (Pártonkívüli 67-es. — Bodajk kerület.) A sopronmegyei Egyeden született 1860. július 27-én. Középiskoláit magánúton végezte és a győri Szent Benedek-rend főgimnáziumában tett érettségi vizsgát, jogi tanulmányait pedig a budapesti, berlini és párisi egyetemeken végezte. Tanulmányai befejeztével a külügyminisztériumban vállalt szolgálatot, s miután a diplomáciai vizsgát letette, 1882-ben attasévá neveztetett ki. Tényleges diplomáciai szolga-