1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - XII. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Vajda Ödön - Wass Albert gróf - Zeyk Dániel

127 VAJDA ÖDÖN, zirci apát. 1834. január 29-én született Kaposváron, szegénysorsu iparos családból. A gimnázium hét osztályának elvégzése után 1852. aug. 28-án Zircen a ciszterci rendbe lépett. Teológiai tanulmányait részben Heiligenkreuzban, az osztrák ciszterciták egyik legkiválóbb apátságában, részint pedig az egri érseki líciumban végezte. 1856-ban a székesfehérvári főgimnázium tanára lett. Tizenkét esztendőt töltött a tanári pályán. 1868-ban a rend legnagyobb birtokára, a fejérmegyei Előszállásra került segédkormányzónak, majd néhány év múlva, Simon Róbert halála után a 32 ezer katasztrális hold kiterjedésű uradalom minden gondja az ő vállaira nehezül. Nagy elfoglaltsága dacára is élénk részt vett Fejérmegye közéletében. A képviselőválasztások alkalmával gyakran mint választási elnök szerepelt. 1891-ben Supka Jeromos zirci apát elhalálozása után e rend bizalma az apáti székbe emelte. Tizenhét évet töltött el a magyar cisztercita rend élén. Mikor a magyar nemzet ezeréves fennállásának dicsőséges ünnepét ülte, Vajda Ödön rendje élén ugy vette ki részét az ünneplésből, hogy egy diszes emlékkönyvben beszámolt nemzetének a munkáról, melylyel a magyar ciszterciták hozzájárultak, a magyar kultúra évezredes építményének emeléséhez. Majd mikor Ő Felsége 1898-ban dicső elődjének, í

II. Béla királynak hamvait nagy fénynyel eltemetteti, Vajda Ödön odavezeti rendjét a ravatalhoz, hogy lerója hálás kegyeletét a ciszterci rend betelepitöje iránt. A királyi kegy háromszor kereste fel zajíalan és áldásos munkája közben. Ő Felsége a Lipót-rend, később a Szent István-rend lovagkeresztjével tüntette ki, 1908-ban pedig a főrendiház tagjává nevezte ki. (Zirc.) WASS ALBERT GRÓF. Nagyiklódon, Szolnokdobokamegyében született 1819. február 10-én. Tanulmányait a kolozsvári ev. ref. főiskolán végezte. Ezután 1840-ben Marosvásárhelyt a kir. táblánál kitűnő sikerrel tett jogi vizsgálatot és az erdélyi kir. főkormányszékhez esküdött fel; a következő évben a bécsi erdélyi udvari kancellária, majd pedig újból az erdélyi kormányszék szolgálatába lépett, ezúttal már mint titkár. E minőségben szolgált 1848-ig, amikor a főkormányszék feloszlattatott. A szabadságharcban Bem tábornok seregében vett részt és jelen volt több ütközetben. A világosi fegyverletétel óta semmiféle közhivatalt vagy tisztséget nem vállalt. Birtokain visszavonulva, tisztán csak gazdaságának él. (Kolozsvár, Deák Ferenc-utca 5.) ZEYK DÁNIEL. Született 1851. december 20-án Kolozsvárott. Atyja Zeyk Károly főispán volt. A nagyenyedi Bethlen főiskolában és a pesti református főiskolában, majd pedig a budapesti egyetemen végezte tanulmányait. 1875-ben tompaházi birtokán telepedett meg és az alsófehérmegyei közéletben tevékeny részt vett; több törvényhatósági bizottság tagja és az