1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - XII. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Rudnyánszky József báró - Semsey Andor

122 majd pedig 1896-ban az Esti Újságot. 1892-ben az Akadémia levelező tagja, 1896-ban „mindszenti" előnévvel magyar nemes és 1902-ben a főrendiház tagja lett. Nagy irodalmi sikerei után ujabban a magyar újságírás atyamestere. Mint irót előkelő stílusa, mint publicistát a magyar nemzeti szellem kultusza jellemzik. A helyesírás és a magyar nyelv purifikációja terén nagy tevékenységet fejt ki. Elnöke az irók és hírlapírók „Otthon"-köréne'k, melynek egyszersmind megalapítója is. (Budapest, VIII., József-körut 5.) RUDNYÁNSZKY JÓZSEF BÁRÓ. Kolozsvárott, 1855. augusztus 10-én születeti. Középiskoláit Budapesten, a jogot pedig a győri jogakadémián elvégezve, 1876-ban ügyvédi diplomái szerzett. Már ezt megelőzőleg, 1872-ben a közoktatásügyi minisztériumban hivatalt vállalt, s e minisztériumot szolgálta mint miniszteri titkár 1881-ben is, amikor a m. kir. államvasutakhoz felügyelővé, majd osztálytanácsossá és vezértitkárrá neveztetett ki. Állásától 1888. év végén vált meg, amikor a vallás- és tanulmányi alapokra felügyelő és azok kezelését ellenőrző bizottság előadója lett. E minőségben működik jelenleg is. A főrendiháznak örökös jogon már 1876-ban tagja volt, a Ház újjászervezése óta pedig mint élethossziglan megválasztott tag gyakorolja törvényhozói jogait. Huszonkilenc évig volt jegyzője és három év óta háznagya a főrendiháznak, huszonhét éve tagja a delegációknak és ott is hol jegyző, hoi előadó volt. A főrendiház házszabályait Rudnyánszky József báró doigozta ki s ezért a főrendiház 1885. december 24-én aranyioüal tisztelte meg. (Budapest, Országház. — Tápiószele.) SEMSEY ANDOR. Született 1833. december 22-én, Kassán. — Atyja alispán volt, anyja a művelt és hazafias Szemere Klára. Középiskoláit részben Budán, részben Kassán végezte, Kassán jogot is hallgatott. Elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát is és gazdasági ismereteit Hohenheimban fejlesztette. 1886-ban atyjától a nagy családi birtokot három fiútestvérével együtt örökölte, körülbelül ötödfél millió korona értékben, melyből neki a balmazújvárosi birtok jutott, majd pedig a két fiútestvér örökösök nélkül halván el, az összes családi birtok reá szállt. 1866 óta állandóan a székesfővárosban lakik, s a természettudományokat, különösen az ásványtant kultiválja. Pompás ásványgyüjteményét a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta és több meteorgyüjteményt is megvett a Nemzeti Múzeum részére. Ezen adományai által a muzeumot e részben európai hirüvé tette. 1882-ben Esterházy herceg ásványgyüjteményét 40.000 koronáért, a Beranget-féle gyűjtemény egy részét 12,000 koronáért vette meg, — később megvette a hires Coquand-félét, melyet a geológiai intézetnek ajándékozott. 1885-ben a Fanser-féle ásványgyűjteményt vette meg 34.000 koronáért, A brazíliai apatitról és az üstökösökről több tanulmányt tett közzé. Mecénása volt a tudományos irodalmi müveknek is. Hermán Ottó a halászat- és rnadarászatról irt müve megjelenését nagyrészben neki köszönheti; nagy összegekkel