1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - XII. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Eötvös Loránd báró - Erdődy István gróf - Ernuszt Kelemen

106 EÖTVÖS LORÁND BÁRÓ. 1848. július 27-én született Budapesten. Fia Eötvös József bárónak, a nagy regényírónak és a 48-as idők közoktatásügyi miniszterének. Középiskoláit részint a szülői háznál magánúton, részint a kegyesrendiek gimnáziumában végezte; az egyetemet Budapesten kezdte hallgatni, de időközben külföldre ment, ahol négy évet töltött. Bölcsészettudor. Königsbergben és Heideíbergben, ahol Bunsen mellett munkálkodott, a természettudományi és mathematikai stúdiumokkal foglalkozott. 1870-ben tért vissza Magyarországba, és idehaza pályáját feltűnést keltett természettudományí'feloh'asásaival kezdette meg. 1871ben egyetemi magántanár, 1872-ben pedig nyilvános rendes tanár lett. A tudományos Akadémiának 1873-ban levelező tagjává, 1883-ban pedig rendes tagjává választatott. Igazgatója az egyetem élettani intézetének. Tudományos dolgozatai, melyekben különösen a fénytannal, a nehézkedés törvényeivel és hajszálcsövességgel foglalkozik, a magyar tudományos Akadémia értekezései között és német nyelven legtöbbször a Wiedemann-féle „Annalen der Physik" cimü folyóiratban jelentek meg. Trefort halála után ő választatott meg a tudományos Akadémia elnökévé. Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter lemondása után a Wekerle-kabinet közoktatásügyi miniszterévé nevezte ki a király. Mint miniszter az egyházpolitikai törvényjavaslatokat erélyesen védelmezte, A Wekerle-kabinettel ő is lemondott és félévvel később visszatért az egyetemi katedrára. A budapesti középiskolai tanárképző-intézet az ő tervezete szerint ujjáalakittaíván, 1898. óta elnöke az annak ügyeit vezető tanácsnak és"a báró Eötvös József-kollégiumban mint kurátor működik. Elnöke az általa alapított mathematikai és fizikai társulatnak is. A krakkói Jagelló-egyetem 500 éves jubileuma alkalmával tiszteletbeli doktorának választotta meg. A millenniumi ünnepségek alkalmával a Ferencz József-rend nagykeresztjét kapta. Neje, Gizella, néhai Horvát Boldizsár volt igazságügyminiszter leánya. (Budapest, VII., Esterházy-utca 3.) ERDŐDY ISTVÁN GRÓF. 1848. november 2-án született. Atyjától a jaskai birtokot örökölte, melynek révén a horvát országgyűlés örökös tagja. A horvát nemzeti párt politikájának volt híve. 1883-ban megkapta a kamarási méltóságot; az ezredéves ünnepségek alkalmával a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki a király, 1903-ban pedig elnyerte a valóságos belső titkos-'tanácsosi méltóságot. A főrendiháznak választott tagja. (Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Jaska, Zágrábm.) ERNUSZT KELEMEN. Született 1832-ben Óladon, Vasmegye. Katonai intézetben nevelkedett és hadmérnökké képesítése után a huszársághoz került, hol főhadnagyi rangot viselt, mikor 1857-ben atyja halála után megvált a katonaságtól. Ez idő óta szerepel mint a megyei és az országos gazdasági ügyek buzgó harcosa. A vasmegyei árvaház és takarékpénztár, a szombathelyi főreáliskola, az Akadémia stb. érdekében nagy tevékeny-