1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - VI. A Kir. Kúria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási Bíróság elnöke, másodelnöke és a Budapesti Kir. Itélőtábla elnöke - Wlassics Gyula

68 Magyar Tudományos Akadémia a Sztrokay-díjjal tüntette ki. Szakadatlanul dolgozott ezenkívül úgy a hazai, mint a külföldi szaklapokba s a hírlapirodalomnak is mindenkor tevékeny munkása volt. Annak idején a Strafgesetzgcbung der Gegenwart című vállalatban a magyar büntetőjogi részt ö írta meg. Ujabban megírta Hazánk és a büntetőjog fejlődése című tanulmányát, mely francia nyelven is megjelent és sajtó alá rendezte két kötetben Deák Ferenc munkáit s ennek első kötetében essayt írt Deákról ; ez külön francia nyelven is megjelent. Ugyancsak francia nyelven jelent meg egy essayje a kriminalpolitikai feladatokról és Une nouvelle loi constitutionnelle című munkája, továbbá Bülowról egy tanulmány Le quatriém cliancclier cím alatt stb. A Magyar Tudományos Akadémia 1885-ben levelező, később rendes tagjává, majd másodelnökévé és az igazgató-tanács tagjává választotta. 1895. január 15-én vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki a király. 1895. február havában a csáktornyai választókerület másodízben, 1896-ban harmadízben, 1901-ben pedig negyedízben képviselőjévé választotta ; 1905-ben pedig Pécs városa választotta meg ; az alkotmánypárthoz csatlakozott. 1906-ban ő Felsége belső titkos tanácsosi méltósággal, 1897-ben az I. osztályú vaskorona-renddel, 1903-ban pedig a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki. Ezeken kívül több külföldi rendjel tulajdonosa. Zalaegerszeg, Beregszász, Veszprém, Szigetvár, Sepsiszentgyörgy, Kezdi vásárhely, Újpest, Mohács, Rimaszombat, Békéscsaba városok díszpolgára s számos kulturális intézet s a legtöbb tanítóegyesület dísztagja. A muzeumok és könyvtárak országos szövetségének és tanácsának elnöke, továbbá a nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportjának elnöke, a képzőművészeti tanácsnak tagja, továbbá váltakozó ülnöke a hatásköri bíróságnak és kijelölt elnöke az Ausztriával kötött vámszerzödés választott bíróságának, ő Felsége 1899-ben a Széli-kabinetben másodízben és harmadízben a Khuen-kabinetben is megbízta a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetésével, amely méltósága alól 1903. végén, csaknem kilenc évi miniszterség után felmentetvén, újból elfoglalta az egyetemen a büntetőjog tanszékét. Miniszteréé-