1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - C) Horvát-szlavonországi képviselők - Pribičević Svetozar - Roić Milán

495 Eszék városának városi képviselője, a szerb takarékpénztár alapítója és igazgatója, a Horvát-Szlavón cukorgyár alapító­és igazgatósági tagja, a szlavóniai gazdasági egyesület választ­mányi tagja és szerb egyházi kongresszusi képviselő. 1910-ben küldte fel a horvát országgyűlés első ízben a magyar ké­viselőházba. A gazdasági bizottság tagja. Pribicevic Svetozar a horvát országgyűlésen Korenica kerület képviselője, született 1874 október 2-án Kostajnicán, Zágrábmegyében. A károly­városi reálgimnáziumban tanult, ott 1891-ben tett érettségit s 1898-ban fejezte be bölcsészeti tanulmányait a zágrábi Ferenc — József-egyetemen. Azután tanára volt a pakraci szerb tanító­képzőnek, később pedig ugyancsak mint tanár Károlyvárosban működött. 1902 szeptemberében átvette a Növi Srborban című lap szerkesztését, új irányt adva a lapnak, amely azóta a szerb­horvát testvériséget hirdeti. Egyik megalapítója a Narodna misao című szabadelvű folyóiratnak, amely a szerb-horvát testvériesülés érdekében alapíttatott, de a hatósági üldözte­tések következtében megszűnt. 1902-ben tagja volt a karlócai szerb egyházi kongresszusnak, ugyanabban az évben beválasz­tották a szerb nemzeti iskola-tanácsba. Az önálló szerbpártnak, valamint a szerb-horvát ellenzéki pártok koalíciójának titkára. 1906-ban Glinán és Korenicán választották képviselővé ; az előbbi kerületet átengedte Supilo Ferencnek, a fiumei rezolucio megalkotójának. Első ízben 1906-ban delegálták a magyar országgyűlésre. Roic Milán Belovár képviselője a horvát országgyűlésen, r855-ben Zágráb­ban született s itt is kezdte meg tanulmányait, melyeket Bécsben fejezett be. 1879-ben ügyvéd lett Belováron. Többször lépett fel képviselőjelölt gyanánt, hangoztatva az 1868-iki kiegyezés elismerését, de egyúttal követelte annak revízióját, amennyiben nem felel meg Horvátország szükségleteinek. 1906-ban a fiumei rezolucio aláírói között szerepel s a nemzeti-

Next

/
Thumbnails
Contents