1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.
Képviselőház - A képviselőház tagjai - Zlinszky István
4G8 totta a Szent Imre-önképző-egyletet. 1893-ban Fejérmegye tiszteletbeli aljegyzője, 1894-ben a cenzus alapján főrendiházi tag lett. Cs. és kir. kamarás. 1893-ban megházasodott, nőül vévén Zichy Géza gróf akkori operai intendáns leányát. Margit grófnő palota- és csillagkeresztes hölgyet. Számos cikket írt a hírlapokba. 1896 óta képviselő ; az 1896—1901-i országgyűlésen a zurányi kerületet, azóta pedig a szabadbárándi (nagybaromi) kerületet képviselte. Éveken át volt az országgyűlési néppárt elnöke és a pártnak fontosabb kérdésekben hivatalos szónoka a Házban. 1903-ban a pártelnökségröl lemondott és 1904 őszén a pártnak a házszabálymódosítás ellen hozott határozata miatt onnan ki is lépett, mert helyeselte a házszabályszigorítás tervét. Ez időtől kezdve pártonkívüli állást foglalt el. Az 1905—6-i válság folyamán véleményét ő Felsége a helyzetre nézve többször kikérte. 1906. májusában csatlakozott az alkotmánypárthoz ; belépölevelében hangsúlyozta, hogy az egyházpolitikai törvények revíziójának kérdése elvesztette időszerűségét. 1908-ban a király titkos tanácsossá nevezte ki. Az alkotmánypárt felosflása után a nemzeti munkapárthoz csatlakozott. Ö Felsége 1910. március i-én kinevezte a Khuen-Hédervárykabinetben vallás- és közoktatásügyi miniszterré. Az 1910-i választások alkalmával három helyen kapott mandátumot, még pedig Szabadbárándon, Egerben és Pécsen, míg Székesfehérváron kisebbségben maradt. Az 1910-ben alakult Országos gyermekszanatóriiim-egyesület kormányzó-elnökévé választotta ; elnöke továbbá az Országos katolikus szövetségnek. Zlinszky István (Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye, Alsódabas kerület) 1875. augusztus i-én született Nagykátán. Közéj)- és felsőiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Öt évig hírlapíróskodott; Aradon megalapította a Függetlenség című napilapot, amelynek jelenleg is tulajdonosa. Jeles sportférfiú. Hat éven keresztül birkózója volt az Atlétikai Klubnak és gyözhetlen maradt. A magyar sportirodalom egyik megalapítója. A Magyarországban ö kezdte a sportrovatot ; ez volt magyar napilapban az első ilynemű rovat. Az Uránia tudományos