1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Török Kálmán

451 bizottság tagja és jegyzője, az 1899—1900-i ülésszakban a Ház jegyzője volt. 1901-ben a függetlenségi és 48-as pártkör gazdájának és alelnökének, utóbb pedig ügyvezető alelnökének választotta meg : e minőségében igen jó szolgálatokat tett a pártnak a kebelében 1903-ban felmerült zavarok elsimítása körül. A Házban rendszerint véderő-ügyekben szólalt fel, többször mint a párt hivatalos szónoka. Tevékenyen részt vesz vármegyéje közéletében, valamint a református egyház ügyeiben is ; a heves-nagykúnsági református egyházmegye gondnoka. 1905-ben a képviselőház háznagyává választották. A szövetkezett ellenzék vezérlőbizottságának tagja és jegyzője lett ; az 1905 elején uralkodó válság során ő Felsége kikérte a kibontakozásra vonatkozó véleményét. 1906-ban a Wekerle-kabinetben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium politikai államtitkárává nevezte ki a király, 1908-ban pedig belső titkos tanácsossággal tüntette ki. A függetlenségi Kossuth-párt egyik alelnöke. A véderő- és az Erzsébet királyné emlék-bizottság tagja. Török Kálmán (Gyöngyös város) [865 november ii-én született a hevesmegyei Detken. Középiskolai és hittudományi tanulmányait Gyöngyösön, Budapesten és Egerben végezte. 1891-ben szentelte pappá Samassa egri érsek. Egy évig káplán volt Hevesbátor és Kistálya községekben, majd hitoktató lett Miskolcon és Gyöngyösön. Innen Egerbe került a Foglár-féle érseki fiúnevelőintézet élére mint aligazgató. 1894-től 1899-ig az egri főszékesegyház hitszónoka volt. 1899-ben Gyöngyös város mint kegyúr egyhangúlag plébánosává választotta. 1903-ban a középpatai egyházkerület tanfelügyelőjévé és alesperessé nevezték ki. Irodalmi téren is működött, számos egyházjogi értekezése látott napvilágot; jelentősebb munkái : A kat. autonómiai mozgalmak története Magyarországon [848-tól napjainkig. A püspöki koadjutor jogállása ; nagyobbszabású mü ezeknél A magyarországi kat. egyházi vagyon tulajdonjoga című könyve, amely pályadíjat nyert és két kiadást ért. Az 1906. és az 19TO. évi általános választások alkalmával Gyöngyös város választotta képviselőjévé liigget29*