1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Tisza István gróf

449 a szabadelvüpárt egyszerre felállott helyéről és fülsiketítő zajban az elnök a Daniel-féle határozati javaslatot elfogadottnak jelentette ki, királyi kéziratot olvastatott fel, mely az ülés­szakot berekeszti és bezárta az ülést. A következő napokon Andrássy Gyula gróf és hívei elhagyták a szabadelvüpártot ; megalakult az ellenzéki szövetség. December 13-án az ellenzék lehetetlenné tette az ülés megtartását és szétrombolta ;i tcicin berendezését. Tisza indemnitást kért a választások céljára ; az ellenzék megtagadta. Következett 1905 január 4-én a Ház feloszlatása exlexben. Közben álláspontja mellett országos körúton óriási agitációt indított meg. A választási küzdelem a szabadelvüpárt kisebbségbe jutásával végződött, ö maga is kisebbségben maradt Miskolcon Bizony Ákossal szemben, ellenben Budapesten Andrássy Gyula gróffal szemben meg­választották. Nyomban a választások után beadta lemondását, de mint lemondott miniszterelnök még hónapokig volt kény­telen kormánya élén az ügyeket vezetni, a parlamenti többséggel szemben teljesen passzív magatartásra szorítkozván. [905 június 18-án felettébb elismerő királyi szavak kíséretében be­következett miniszterelnöki állásától való felmentése. Utána Fejérváry Géza báró neveztetvén ki miniszterelnökké, egyelőre jóakaróan semleges álláspontot foglalt el ; mikor azonban az általános választói jogot is felölelő kormányzati program alapján neveztetett ki újra a rekonstruált Fejérváry- kormány, ezzel és a kormány támogatására alakult haladó-párttal szemben határozott ellentétbe helyezkedett s pártjával együtt mind­annyiszor tiltakozott az országgyűlés folytonos elnapolásai ellen — az 1905 december 19-i elnapolás alkalmával hozzá­járulva a koalíció e részben előterjesztett határozati javaslata hoz —, majd az országgyűlés feloszlatása ellen. Az Újságba cikksorozatot írt az általános választói jqg ellen, saját párt­híveinek egy részével is ellentétbe jutva. Az alkotmányos béke létrejöttével indítványára a szabadelvüpárt egyhangúlag ki­mondotta feloszlását. Tisza István gróf ekkor a politikai élettől félrevonult. 1907 májusában a dunántúli református egyház­kerület fögondnokává választotta; székfoglaló beszédében a közoktatás államosítása ellen foglalt állást. A főrendiházban a szerb háborús bonyodalmak idején, [909 elején, nagy be­Stuim-i'ólo Országgyűlési Alraana( h. 29

Next

/
Thumbnails
Contents