1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.
Képviselőház - A képviselőház tagjai - Tisza István gróf
449 a szabadelvüpárt egyszerre felállott helyéről és fülsiketítő zajban az elnök a Daniel-féle határozati javaslatot elfogadottnak jelentette ki, királyi kéziratot olvastatott fel, mely az ülésszakot berekeszti és bezárta az ülést. A következő napokon Andrássy Gyula gróf és hívei elhagyták a szabadelvüpártot ; megalakult az ellenzéki szövetség. December 13-án az ellenzék lehetetlenné tette az ülés megtartását és szétrombolta ;i tcicin berendezését. Tisza indemnitást kért a választások céljára ; az ellenzék megtagadta. Következett 1905 január 4-én a Ház feloszlatása exlexben. Közben álláspontja mellett országos körúton óriási agitációt indított meg. A választási küzdelem a szabadelvüpárt kisebbségbe jutásával végződött, ö maga is kisebbségben maradt Miskolcon Bizony Ákossal szemben, ellenben Budapesten Andrássy Gyula gróffal szemben megválasztották. Nyomban a választások után beadta lemondását, de mint lemondott miniszterelnök még hónapokig volt kénytelen kormánya élén az ügyeket vezetni, a parlamenti többséggel szemben teljesen passzív magatartásra szorítkozván. [905 június 18-án felettébb elismerő királyi szavak kíséretében bekövetkezett miniszterelnöki állásától való felmentése. Utána Fejérváry Géza báró neveztetvén ki miniszterelnökké, egyelőre jóakaróan semleges álláspontot foglalt el ; mikor azonban az általános választói jogot is felölelő kormányzati program alapján neveztetett ki újra a rekonstruált Fejérváry- kormány, ezzel és a kormány támogatására alakult haladó-párttal szemben határozott ellentétbe helyezkedett s pártjával együtt mindannyiszor tiltakozott az országgyűlés folytonos elnapolásai ellen — az 1905 december 19-i elnapolás alkalmával hozzájárulva a koalíció e részben előterjesztett határozati javaslata hoz —, majd az országgyűlés feloszlatása ellen. Az Újságba cikksorozatot írt az általános választói jqg ellen, saját párthíveinek egy részével is ellentétbe jutva. Az alkotmányos béke létrejöttével indítványára a szabadelvüpárt egyhangúlag kimondotta feloszlását. Tisza István gróf ekkor a politikai élettől félrevonult. 1907 májusában a dunántúli református egyházkerület fögondnokává választotta; székfoglaló beszédében a közoktatás államosítása ellen foglalt állást. A főrendiházban a szerb háborús bonyodalmak idején, [909 elején, nagy beStuim-i'ólo Országgyűlési Alraana( h. 29