1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Szinyei-Merse Félix - Szivák Imre

433 ben maradt s csak később mint a szabadelvüpárt tagja lett újra Csongrádon kétszer. Fehértemplomban pedig négyszer megválasztva. A Házban a közigazgatási és igazságügyi kodifikáció kérdéseiben vett tevékenyen részt, különösen mint az igazságügyi bizottság előadója szerkesztet te 1889-ben az örökjogi törvényjavaslatról szóló, kódex jelentőségével bíró jelentést, ö tette meg az egyházpolitikai harcok bevezetését jelentő ismert határozati javaslatát az állami anyakönyvek behozatala — iránt. Huszonkét éven át Pestmegye, majd a főváros törvényhatósági bizottságának s a vallás- és tanulmányi alap ellenőrző-bizottságának a Felség által öt ízben kinevezett tagja. Előadója volt a házközösségi törvényjavaslatnak, szerkesztette a Ház feliratát az 1848-i törvények szentesítését megünneplő törvényjavaslat elfogadása alkalmával ; mint az Erzsébet királyné emlékéről szóló törvénvjavaslat előadója ő tartotta a Ház gyászülésén az emlékbeszédet; tevékenyen részt vett a parlamenti reform müvében mint a kúriai bíráskodási törvény előadója a Házban s az összeférhetetlenségi törvény legelső javaslatának egyik kidolgozója az albizottságban. E közben írta meg a Képviselőválasztás és kúriai bíráskodás című müvét, a parlamenti kódex alapvető kérdéseinek kommentárját. A Numizmatikai Társulat tiszteletbeli elnöke. Elnöke volt a mentelmi bizottságnak s tagja a választási törvény reformja ügyében Tisza István gróf miniszterelnöksége alatt egybehívott s/aktanácskozmánynak. A budapesti ügyvédi kamarának 1902 óta elnöke. Az 1906-i választások alkalmával Orcyfalván választották meg román nemzetiségi ellenében. Ugyanekkor írta meg közjogi müvét az alkotmányi biztosítékokról, ö Felsége 1908ban a köz- és jogélet terén kifejtett tevékenységének elismeréséül a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki. Alapvető része volt az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet létrehozásában s ennek elejétől fogva elnöke is. A koalíció idejében az alkotmánypárt életében mint az 1867-es kiegyezés híve vett részt az országgyűlés és delegáció működésében s a párt feloszlásával belépett a nemzeti munkapártba, melynek jelöltjeként Komárom választotta meg képviselővé. Az igazságügyi bizottság tagja. Sturm-féle Országgyűlési Almanach. 28