1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Széll Kálmán

428 már r88o-ban kezdte meg Háromszékmegyénél mini tisztelet­beli szolgabírósegéd ; 1881-ben tiszteletbeli aljegyzővé, 1883­ban tiszteletbeli főjegyzővé nevezték ki. 1884-ben az akkori közlekedési minisztériumhoz nevezték ki, de már ;i következő évben családi körülményei miatt le kellett mondania. 1892-ig gazdálkodót! birtokán; ekkor az ajtai kerületben képviselővé jelölték, a jelöltségtől azonban visszalépett. 1892-ben köz­gazdasági előadóvá nevezték ki. 1894-ben mint belügyminiszteri fogalmazót Háromszék főispánja mellé osztották be titkárnak. 1896-ban és 1901-ben az illyefalvi kerületben szabadelvűpárti képviselővé választották. A helyi lapokba több gazdasági cikket írt. A vármegye millennáris emlékkönyvébe a mező­gazdasági részt ő írta. 1904-ben Háromszékmegye főispánja volt A nemzeti munkapárt programja alapján 1910-ben régi kerülete ismét megválasztotta. A közlekedési bizottság tagja Széli Kálmán (Vasmegye, Szentgotthárd kerület) 1845-ben Gasztonyban, Vasmegyében született ; atyja, Jé)zsef, alispán, országgyűlési képviselő, majd főispán volt. Tanulmá­nyait Sopronban és Szombathelyen végezte, a jogot Buda­pesten hallgatta ; 1866-ban jogtudor, 1867-ben szolgabíró s a következő évben a szentgotthárdi kerület képviselője lett. E kerületet képviseli most is. Hét éven át jegyzője volt a Háznak és állandó előadója a pénzügyi bizottságnak, központi bizottságnak, a horvát ügyekben kiküldött országos bizottságok­nak és a delegáció hadügyi bizottságának. Sokat volt Deák Ferenc körében, kinek kedvencévé vált és kinek gyámleányát, Vörösmarty Mihály leányát, Ilonát vette nőül. Deák Ferenc 1868-tól 1875-ig a nyarat mindig nála töltötte Rátóton. Több ízben kínálták meg miniszteri tárcákkal, míg végre 1875-ben a fúzió után pénzügyminiszter lett ; a boszniai okkupáció után megvált ez állásától. Mint pénzügyminiszter rendetjiozott az államháztartásba, az állami bevételeket addig nem" sejtett magasságra emelte, a pénzügyi adminisztrációt reorganizálta, a keleti és a tiszai vasútat megszerezte és ezzel a később bekö­vetkezett vasúti államosításnak első feltételét megteremtette ; létesítette az 1878-i pénzügyi és gazdasági kiegyezést Ausztria-

Next

/
Thumbnails
Contents