1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Rónay Antal

400 ügyvéd lett. Mint egyéves önkéntes a 2. hadmérnökezredben szolgáit s 1873-ban tartalékos hadnaggyá nevezték ki. Ugy Újvidék városának, mint Bácsmegyének ismételten megválasztott törvényhatósági bizottsági tagja. Bácsmegyének 1881 óta tiszteletbeli főügyésze. Újvidék városa 1910-ben díszpolgárává választotta meg. 1893 óta a bácsszerémi evangélikus egyházmegyének felügyelője. Az 1887—1892-i országgyűlésen a kulpini, utóbb 1894-től 1896-ig a hódsági kerületet, 1896-tól 1906-ig pedig Újvidék városát képviselte. 1910-ben Losoncon és Nagybecskereken választották meg. Előadója volt a képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló javaslatnak. Jogi és politikai lapokban gyakrabban jelentek meg dolgozatai, 1896-ban pedig önálló forrástanulmányok alapján megírta A honfoglalás története című munkáját. Az 1896—1901-i országgyűlésen jelentékeny szerepet vitt mint a házszabályok revíziójára kiküldött bizottság az összeférhetlenségi törvény és eljá"ás előkészítésével megbízott bizottság előadója, ö készítette el a főrendiház tagjainak összeférhetlenségére vonatkozó törvényjavaslatot, melyet azonban mindeddig nem tárgyaltak le. A felsorolt javaslatok eredeti szövegét ő készítette s az ő szövege szolgált volt a bizottsági tárgyalások alapjául. Tagja volt az igazságügyi, a pénzügyi, a felirati és a függő államadósságokat ellenőrző bizottságoknak. Elnöke volt a Szápáry-féle ügyben kiküldött parlamenti vizsgáló-bizottságnak. Az 1910- év tavaszán az igazságügyminisztériumba politikai államtitkárrá nevezték ki, 1910. május havában pedig a karlócai görög keleti szerb nemzeti egyházi kongresszushoz és zsinathoz királyi biztossá nevezte ki ö Felsége. Rónay Antal (Ungmegye, Nagyberezna kerülőt) 1841-ben született az ungmegyei Havasköz községben; régi kincstári bányász-erdész családból származik. A Selmecbányái bányász- és erdészakadémiának 1862-ben való elvégzése után kinestári szolgálatba lépett; ez időben azonban a magyar szakíérfiak mostoha elbánásban részesülvén, magánszolgálatba ment át. még pedig [863-ban az árvái közbirtokossági, később pedig a gróf Eltz-féle vukovári uradalomba, liol különösen az