1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Khuen-Héderváry Károly gróf

324 melynek élén mint bán csaknem húsz évig állott, kormányzása ez időszak vége felé az erős kézzel féken tartott ellenzékben elégületlenséget keltett, amely a tagadhatatlanul nyomasztó viszonyok és a magyar-horvát kereskedelmi egyezségnek a magyar exlex-állapot miatt való elhalasztása következtében nöttön-nőtt és 1903 áprilisban nyílt zendülésre vezetett, amely első sorban az államvasutak épületein levő magyar feliratok és címerek ellen irányult. A bán erre több kerületben ostromállapotot hirdetett és több ellenzéki polgárt letartóztatott. A Széli-kabinet lemondása után 1903 június 27-én miniszterelnökké neveztetett ki, feladatául szabatván, hogy az ex-lexállapotnak véget vessen és az obstrukciós ellenzéket leszerelésre bírja. Az ellenzék eleinte erőszaktól tartott, de csakhamar látta, hogy az új kormányelnök békés megegyezésre igyekszik jutni az ellenzéki pártokkal. Kossuth Ferenccel és bizalmi embereivel kompromisszumra lépett, de a függetlenségi és 48-as párt többsége tovább obstruált. A gróf Szápáry László-féle eset nagy botrányt idézett fel a parlamentben, amely Apponyi Albert gróf elnök indítványára bizottságot küldött ki az ügy megvizsgálására, amely a miniszterelnököt magát is kihallgatta. Ámbár ez a vizsgálat a miniszterelnökre nem derített ki kompromittáló dolgot, állása mégis tarthatatlanná vált; augusztus 8-án beadta lemondását. A parlamenti válság folyamán a király bizalma ismét feléje fordult és szeptember 22-én másodízben ültette őt a miniszterelnöki székbe. Ezúttal a szeptember 16-án Chlopyban kelt hadiparancs következtében még aggasztóbb helyzet közepette lépett kormányra. Az ellenzék szeptember 24-én türelmetlenül fogadta a bemutatkozó miniszterelnököt, szeptember 29-én pedig Koerber miniszterelnöknek Magyarország jogait kicsinylő beszédéről tett nyilatkozatát a ház Kossuth Ferenc indítványára nagy többséggel napirendre tűzte. Erre másodszor is beadta lemondását, amelyet a király november 3-án tudomásul vett. 1904 március 3-án Tisza István gróf miniszterelnök előterjesztésére a Felség személye körüli miniszterré neveztetett ki, amely méltóságot 1905 június [8-án történt felmentéséig viselte. Képviselővé újabban 1904 június 17-én Temesvár város választotta meg, amely mint másodízben kinevezett miniszterelnököt is, majd