1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Hámory László

287 nos ünneplését halottak napján és március 15-ének ünneplését a jogászság által. Jogi tanulmányainak végeztével Trencsénmegye szolgálatába lépett, hol csakhamar aljegyző, majd tiszteletbeli főjegyző lett. Mint ilyen összegyűjtötte és kiadta a vármegye szabályrendeleteit és elvi határozatait. A vármegye politikai életében buzgón részt vett, kivált az egyházpolitikai reformért szállott síkra a megyei közgyűléseken. Emellett folytatta irodalmi munkásságát magyar, német és tót nyelven. A pánszláv-veszedelemről írt cikksorozatai szélesebb körben keltettek feltűnést. Önálló munkái még: a felvidéki cigányok története és a besztercei föld népe. Az első felvidéki szabadelvű népgyűlésen Rajecen nagyhatású tót beszédet mondott a néppárt ellen. 1893-ben kiszuca-újhelyi járási főszolgabíróvá választották. Ügy 1901-ben. mint 1905-ben egyhangúlag választották meg a várnai kerületben szabadelvű] árti programmal. Az 1906—1910-i ciklusban nem volt tagja a Háznak. Az 1910-i általános választás alkalmával régi kerülete nemzeti munkapárti programmal F.rnst Sándor néppártival szemben újra megválasztotta. A közigazgatási bizottság jegyzője, a munkásügyi bizottság és a közlekedési tanács tagja. Hámory László (Vízakna város) Aradon 1868. január 15-én született gazdálkodó családból. Gimnáziumi tanulmányait Aradon és Budapesten, jogi tanulmányait Bécsben és Budapesten végezte, időközben egy esztendeig Parisban volt joggyakorlaton. Jogi tanulmányai mellett behatóan foglalkozott az ipari termelés és kereskedelem szakkérdéseivel és azok gyakorlati oldalával s evégből különböző ipartelepeket és nagyobb kereskedelmi vállalatokat is tanulmányozott. Jogi tanulmányainak befejezése után a kereskedelemügyi minisztérium támogatásával több éven keresztül beutazta az Északamerikai Egyesült-Államokat, az amerikai angol gyarmatokat és Közép-Amerikát, visszatértében ped igötödízben Angliát. Német- és Franciaországot, mely idő alatt főleg a magyar termelési viszonyokra" való tekintettel tanulmányozta a legkülönfélébb ipartelepeket és vállalatokat. Apja hirtelen halála után 1897-ben átvette aradmegyei gazdaságát, amelyet kép-