1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Förster Aurél - Fráter Lóránt

275 Förster Aurél (Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye, Monor kerület) 1852-ben Pécsett született. A jog- és államtudományok doktora. Tagja volt annak a hatvanas bizottságnak, amely 1876-ban Abdul Kérim basának Konstantinápolyba díszkardot vitt. A boszniai hadjáratban mint a 7. huszárezred önkéntese vett részt. Katonai szolgálatának teljesítése után egy bécsi bankházban egy évig gyakornokoskodott. Pestmegyében harminc esztendeje szerepel a közéletben. A vármegye törvényhatóságának s valamennyi megyei bizottságnak tagja. Nagy szerepet visz a gazdasági egyesületek életében. Az osztrák-magyar bank cenzora. Az 1910-i általános választásokon Kossuth-párti programmal a monori kerület képviselőjévé választották. A közgazdasági, valamint az összeférhetlenségi állandó bizottság tagja. Fráter Lóránt (Biharmegye, Székelyhíd kerület) 1872-ben Érsemjénben, Biharmegyében született. Atyja Fráter/ Béla, édesanyja Rédey Juliánná grófné, aki az angol királyiig nek harmadízigleni unokatestvére. A Ludovika Akadémia elvégzése után az aradi 6. honvéd huszárezred hadnagya lett;mint főhadnagyot az 5. huszárezredbe helyezték át. Már ekkor is sokat foglalkozott irodalmi és zenei tanulmányokkal és amikor Marosvásárhelyre a 10. honvédhuszárezredbe lépett be, ahol századosi rangot kapott, megérlelődött benne az a gondolat, hogy szakít katonai pályájával s teljesen a zenének és a dalköltészetnek szenteli magát. Énekelni tanult Bellovics Imrénél s már ebben az időben számos dalt szerzett. 1906-ban nyugdíjaztatta magát és kilépett a hadseregből. Az ország legtöbb városában hangversenyeket adott, amelyeken saját szerzeményű dalait adta elő ; a kíséretet is hegedűjével maga szolgáltatta. (Dalai: őszi rózsa, Száz szál gyertya, Ott, ahol a Maros vize, Ütött-kopott a hegedűm, Tele van a város akácfavirággal stb.) Összegyűjtött dalai eddig három kötetben jelentek meg. Fzekben vannak testvérbátyjának, Fráter Béla dr.-nak dalai is, amelyeket ö zenésített meg. 1908-ban nőül 18*