1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Andrássy Gyula gróf

214 Andrássy Gyula gróf (Zemplénmegye, Nagymihály kerület) 1860 június 30-án született, ifjabb fia néhai Andrássy Gyula gróf volt miniszterelnöknek és külügyminiszternek. Tanulmányai befejeztével a diplomáciai pályára lépett és mint attasé működött a konstantinápolyi és berlini nagykövetségeknél Közben leszolgálta Önkéntcsi évét és 1881-bcn a 4. huszárezred tartalékos hadnagyává nevezték ki. Az 1884-i országgyűlés vége felé a csíkszentmártoni kerületben szabadelvűpárti programmal képviselővé választották. 1887-ben ugyané kerület, 1892-ben pedig a budapest-terézvárosi kerület küldötte a képviselőházba. A Wekerle-kabinet megalakítása után 1893-ban Hieronymi Károly belügyminisztersége alatt államtitkárságot vállalt, Ti^za Lajos gróf halála után pedig mint a Felség személye körüli miniszter lépett be a kabinetbe és ebben a minőségben fontos politikai tevékenységet fejtett ki a kabinet legsúlyosabb napjaiban. A kabinet bukása után (1895 január 15-én) buzgón közreműködött az egyházpolitikai reformjavaslatok végleges elintézésénél. Az 1896-i választások alkalmával nem kapotl mandátumot, csak Andrássy Géza gróf lemondása után választották meg Rozsnyón. A Bánffy-éra alatt ö és bátyja, Tivadar, voltak az inkompatibilitási kérdés körül kifejlődött mozgalom elöharcosai. Az 1898 őszén kitört obstrukció folyamán, az ú. n. Tisza-lex benyújtása után ö is elhagyta a szabadelvüpártot és csatlakozott a disszidensekhez. Nagy tényező volt a pártközi megegyezés létrejötténél. Bánffy lemondása után a disszidensekkel együtt ö is visszatért a szabadelvű pártba. 1898 óta az akadémiának előbb levelező, jelenleg rendes tagja. 1899 óta belső titkos tanácsos. Miniszteri tárcájától megválva. 1896-ban megírta nagy müvét »A kiegyezésről*, amelyben Deák Ferenc alkotásának történelmi és politikai lényegét fejtegeti. Művét az akadémia a Bródy-féle díjjal koszorúzta meg, ö azonban a 3000 forintos díjat az akadémia rendelkezésére bocsátotta Deák Ferenc élet- és jellemrajza megírására. Még nagyobb feltűnést keltett második történelem-politikai munkája: A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai. 1901-ben Losonc városa egyhangúlag választotta meg. 1902-töl 1907-ig a Társadalomtudományi Társaság elnöke volt.