1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Üchtritz Zsigmond báró

199 nagyatyja pedig Esztergom főbírája és országgyűlési követe volt. A gimnáziumot 1850-től 1858-ig a selmeci katolikus gimnáziumban, jogi tanulmám ait pedig 1858 tói 1862-ig a pesti egyetemen végezte s 1864 elején, megszerez>e a k<">/és váltóügyvédi diplomát, ügyvédi praxisra lépett, melyet azonban 1865-ben, midőn a kiegyezést előkészítő országt gyűlés egybehívatott és gyorsírókra volt szükség, abbanhagyoté és országgyűlési gyorsíró lett. 1867 júliusában Lónyay pénzügyminiszter kinevezvén őt miniszteri fogalmazóvá a pénzügyminisztériumba, állami szolgálatba lépett, hol nagyon rövid idő alatt a hivatalnoki pálya legmagasabb fokát érte el. Ugyanis már [868-ban kinevezték miniszteri titkárrá. 1870-ben pedig Bécsben, a közös pénzügyminisztériumban osztálytanácsossá. Midőn 1871 végén Lónyay grófot magyar miniszterelnökké nevezték ki, Tarkovich is visszatért Magyarországba és osztálytanácsosi minőségben a miniszterelnökséghez nevezték ki. 1873 közepe óta állandóan jegyzője volt a minisztertanácsnak s 1875 óta, amikor miniszteri tanácsossá nevezték ki, egyúttal hosszú ideig főnöke volt a miniszterelnökség hivatalainak. 1878-ban a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1886 végén az államtitkári címet és jelleget, 1889-ben a Szent István-rend kiskeresztjét kapta. 1892-ben valóságos államtitkárrá nevezték ki. nem érezvén azonban hajlandóságot a politikai pálya iránt, országgyűlési képviselői mandátumot nem vállalt. 1897-ben belső titkos tanácsosi rangra emelte a király. 1901-ben megkapta a perzsa nap- és oroszlánrend I. osztályát, 1903-ban a Ferenc József-rend nagykeresztjét. 1905. február 15-én élethossziglani főrendiházi taggá nevezték ki. A Fejérváry-kormány kinevezése után nyugdíjaztatását kérte, majd az Osztrák-Magyar Bank alkormányz(>ja lett. A gazdasági bizottság s a közigazgatási fegyelmi bíróság tagja. Üchtritz Zsigmond báró 1846. május 24-én született Marcal tőn, Veszprémmegyében ; atyja Emil, német létére, részt vett az 1848-i szabadságharcban s küzdött a magyar hadseregben. Fia mint vcszprém-