1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Müller Kálmán báró

188 KJOG májusában ez állásától felmentették. Ugyanez évben kapta a titkos tanácsosi méltóságot. Az 1891-ben Temesváron rendezett dél magyarországi kiállítás elnöke volt ; e minőségben tett szolgálataiért legfelsőbb teljes elismerésben részesült. 1899-ben a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki a király, 1904-ben pedig a főrendiház tagjává nevezte ki. 1892 óta miniszteri biztosa a temcs-bégavölgyi vízszabályozó-társulatnak, a magyar jég- és viszontbiztosító r.-t. és a magyar vagon- és gépgyár r.-t. elnöke. Neje, Móricz Karola, az Erzsébetrend másodosztályú keresztese. A naplóbíráló, a közjogi és törvénykezési bizottság és a legfőbb fegyelmi bíróság tagja. Müller Kálmán báró 1849. március 8-án született Pesten és itt végezte el középiskolai, továbbá egyetemi tanulmányainak egy részét is. Mint harmadéves medikus Bécsbe költözött, ahol 1869-ben doktorrá avatták. Egy ideig Bamberger tanár mellett gyakornokoskodott, később segédeskedett, 1873-ban pedig hosszabb tanulmányútra ment külföldre. Tanulmányait Berlinben és Parisban is gyarapította. A következő évben hazajött Budapestre és itt gyakorlatot kezdett. 1879-től 1883-ig a kultuszminisztérium megbízásából előadásokat tartott a műegyetemen az építészeti egészségügyből és a baleseteknél való első segítségnyújtásról. 1880-ban többszörös kitüntetés érte. A Société de médicine publique ct d'hygienc professionelle levelező tagjává választotta, a Budapesti Orvos-Egyesület és az Orvosok Országos Segítöegyesülete őt tisztelték meg az elnökséggel. A következő évben a járványkórház főorvosa és kevéssel később a Rókuskórház ideiglenes primáriusa lett. 1887-ben a Rókus végleges főorvosává nevezték ki s egyidejűleg az összes balparti kórházak felügyeletével is megbízták. Ezt megelőzőleg a tudomány körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül rendkívüli tanárrá nevezték ki a budapesti tudományegyetemre ; 1891-ben kinevezték az Országos Orvos-Nyugdíjegyesület elnökévé, egy évvel később pedig az Országos Közegészségügyi Tanács alelnökévé. Ebben a minőségben igen nagy érdemeket szerzett az akkor kiütött kolera alkalmával. 1897 óta az Országos Köz-