1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katolikus egyháznagyok - Vaszary Kolos

II. A LATIN ÉS GÖRÖG SZERTARTÁSÚ ROMAI KATOLIKUS EGYHAZNAGYOK. Vaszary Kolos bibornok, esztergomi r. k. érsek, Magyarország hercegprímása 1832. február 12-én Keszthelyen született szegény családból. Otthon, majd Pannonhalmán tanult s 1847-ben a bencések rendjének tagja lett. Ugyanekkor Komáromba küldöttek mint a történelem és latin nyelv tanárát. 1856-ban rendtanár lett Pápán ; itt ismerkedett meg Füssy Tamással, akivel egy »Egyctemes történelem* megírásához fogott és együtt alapítottak 1857-ben a »Magyar Plutarch«-ot. Ez időre esnek számos tanügyi, kritikai és egyházi tárgyú cikkei különféle szaklapokban. A hatvanas évek elején tevékeny szerepet játszott a politika terén is. 1861-ben az esztergomi főgimnázium tanára volt ; mint ilyen írta meg 1863-ban ^Világtörténelmét* három kötetben ; 1865-ben átdolgozta középiskolai haszna latra Horvát Mihály »Magyarok története* című müvét. [864-ben »Várnai csata« címen nagy monográfiát írt. 1869-ben a győri főgimnázium igazgatójává nevezték ki s ez időben is élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. 1884-ben ünnepelte tanári működése harminc éves jubileumát; akkor kapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 1885. tavaszán pannonhalmi főapát lett. Mint főapát nagy tevékenységet fejtett ki a rend szellemi és anyagi ügyeinek fejlesztésében. Főapátsága alatt létesült a győri főgimnáziumi épület, mely az országnak legszebb ilynemű épületei közé tartozik. Alatta egyesült a zalavári apátság a pannonhalmi főapátsággal. Kiváló gondot fordított a közép- és népiskolai tanügy fejlesztésére. Szent-