1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Horváth Lajos

17.x tollvivő működött, 1847-ben pedig István főherceg magyarországi nagy körútja alkalmával tollvivői minőségben tagja volt a főherceg kíséretének. Az 1847—48-i pozsonyi országgyűlésen a távoliévök követe, 1847 végén fogalmazó a helytartótanácsnál, 1848-ban elnöki fogalmazó a belügyminisztériumban Szemere Bertalan oldala mellett, részt vett a Jellasich elleni rövid hadjáratban, majd pedig tollvivő volt Szemére Bertalan felsőmagyarországi teljhatalmú kormánybiztos mellett. 1841) május 9-én belügyminiszteri elnöki titkárrá nevezték ki és a kormánynak Budapestről Szegedre költözésekor ö vette át Dusek Ferenc pénzügyminisztertől a szent koronát és a koronázási jelvényeket tartalmazó vasládát és vitte Szegedre, onnan pedig Aradra, ahol Szemere miniszterelnöknek adta át. Ezután hosszú ideig bujdosott, majd Miskolcra visszatérve, 1851-ben ügyvédi irodát nyitott. [860- ói-ben a megyei és városi képviselőtestületeknek, a városi árvaszéknek s a megyei büntető törvényszéknek tagjává választották. 1865-ben Deák-párti programmal Miskolc déli kerületének képviselője lett s az ügyvédkedéssel felhagyott. Mint a képviselőház jegyzője, ő vezette a tollat az 1867 június 6-án Budán a királyi várlakban ö Felsége színe előtt lefolyt második együttes ülésben s ö szövegezte a koronázási ünnepély lefolyásáról szóló terjedelmes bizottsági jelentést. Az 1865—68-i országgyűlés folyamában tagja volt a magyar-horvát regnikoláris bizottságnak, mely az iK68 : XXX. törvénycikkel kidolgozta. ö szövegezte a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868 : XLIV. törvényt s a mentelmi ügyekben maiglan irányadó jelentést. Az első delegációnak jegyzője volt és előadója a delegáció 30-as albizottságának. Az [869—72-i országgyűlési választásokon kisebbségben maradt kerületében, de nem szűnt meg tevékeny részt venni közügyekben. Tagja, jegyzője s a minisztertanácsban előadója volta Rajner Tál belügyminiszter által 1870-ben egybehívott nagyszabású közigazgatási értekezletnek. (1 szövegezte a köztörvén\ hatóságokról és a községek rendezéséről szóló 1870 : XL. és 1871 : XVIII. törvényeket s azok indokolását. 1872-ben újból megválasztották képviselőnek Miskolc északi kerületében. A fúzióig a Deák-párthozs 1878 végéiga fúziókor megalakult szabadelvűpárthoz tartozott. Ez idő alatt kétszer, [874-ben s 1875 ben,