1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Id. Esterházy Ferenc gróf - Gaal Jenő

174 Ghyczy Béla 1827. áprilisában Budapesten született. Mintán középiskoláit Tatán elvégezte, 1841-ben belépett a bécsi mérnökkari akadé­miába. 1846-ban tiszt lett és 1847-bcn a mérnökkarba osztották be. 1848. áprilisában Olaszországba, az ottani hadsereg had­mérnöki osztályához rendelték és eleinte Verona erődítési mun­káinál, azután Peschiera ostrománál, végül Peschiera erődítésé­nél volt alkalmazva. 1850-ben mint századost az árkászcsapa­tokhoz Olmützbe helyezték át, onnan pedig Bécsbe a mérnök­kari igazgatósághoz. 1852-töl 1856-ig különféle nagyobb ka­tonai építkezéseknél működött közre ; 1850-tól 1859-ig a znaimi mérnökakadémián az építészet tanára volt. 1859-ben Rastattba, Németországba rendelték, majd Aradon, Grácban és Polában működött mint mérnökkari igazgató. 1863-ban Bécsbe jutott a mérnökkar tudományos bizottságába ; az 1866-i hadjáratban az északi hadsereg főhadiszállásába beosztva vett részt ; jelen volt a königgrátzi csatában s a katonai érdemkeresztet és a szász Albrechttrend középkeresztjét kapta. A hadjárat után Trientben és Linzben mérnökkari igazgató volt s azután a közös hadügyminisztérium 8. osztályába rendelték. Az első delegációban mint a közös hadügyminiszter kirendeltje vett részt. A magvar honvédség szervezésekor az első volt. kit törzs­tiszti minőségben átvettek ; a honvédelmi minisztérium szak­osztályi főnöke lett és nagy része volt a szervezési munkálatok­ban. 1872-ben a budai honvédkerület parancsnoka lett s ha­sonló minőségben 1876-ban Erdélybe, 1880-ban pedig Buda­pestre került. Tábornokká 1877-ben, altábornaggyá pedig 1882-ben lépett elő. 1887. november havában betöltött teljes 41 évi szolgálat után saját kérelmére nyugdíjazták s főrendi­házi taggá nevezték ki. Mint a cs. és kir. mérnökkari komité tagja, irodalmi működést is fejtett ki s az építészeti, valamint a katonai szolgálati viszonyokra vonatkozó cikkeit az ott szer­kesztett folyóirat (Mitteilungen) tartalmazza. A vaskoronarend középkeresztjét, a Lipót-rend kiskeresztjét, a katonai érdem­keresztet hadi díszítéssel, a jubileumi érmet és a 40 évi katonai szolgálati jelvényt is kapta. A mentelmi s a közgazdasági és köz­lekedésügyi bizottság, valamint az országos ipartanács tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents