1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Chorin Ferenc

169 a politikai életben s az ellenzék megbízásából lapvezére lelt az »Alföld« politikai napilapnak. Kodifikatórius tanulmányainak eredményeii a Jogtudományi Közlönyben a kir. ügyészség szervezéséről és a szóbeliség behozataláról megjelent dolgozataiban tette közzé. Mint a balközépnek hívét, Atzél Péternek főispánná történt kineveztetése után Arad város képviselőjévé választották. Az 1872-i választásoknál a Deák-párt az akkor nagy népszerűségnek örvendő Ráday Gedeon grófot léptette fel jelöltül, akivel szemben Chorin kisebbségben maradt, likkor ismét a városi ügyeknek szentelte erejét. 1874-ben az aradi ügyvédi kamara helyettes elnöke lett. 1875-ben újra Arad képviselőjévé választották szabadelvüpárti programmal. 1875-ben előadója volt a váltótörvényjavaslatnak, melynek megalkotásában is nagy része volt. Képviselőségének ideje alatt befolyt az összes jogi törvényjavaslatok, különösen a bűntett") törvénykönyv megalkotásába; számos javaslatnak. így a királyi táblák centralizációjáról szóló javaslatnak előadója is volt. 1876-ban a gazdasági kiegyezés és a bank kérdéseiben támadt nézeteltérés folytán több társával együtt kilépett a szabadelvüpártból és e kérdésekben a független szabadelvű ])árt állás{)ontját kéj>viseltc a házban, amely párt utóbb a mérsékelt ellenzékkel egyesült. 1878-ban egyhangúlag választotta meg Arad, de már 1881-ben a közjogi ellenzék jelöltjével, Náray Imrével szemben kisebbségben maradt s csak néhány hó múlva juthatott be a házba mint a baksai kerület képviselője. 1884-ben a liberalizmus kérdésében közte és a pártvezetőség között keletkezett nézeteltérés miatt kilépeti a mérsékelt ellenzékből és Aranyosmedgyes kerületben történt megválasztása után belépett a szabadelvüj)ártba. 1896-ban a házszabályok revíziójára kiküldött bizottság elnökévé választották. Előadója volt több fontos törvényjavaslatnak, utoljára 1896-ban a bűnvádi eljárasrólszólójtörvényjavaslatnak. 1896-ban Ugrón (laborral szemben Szatmár város képviselőnek választotta. 1897-ben átvette a kormány felhívása folytán a bűnvádi perrendtartás életbelcptctésértil és az esküdtszéki eljárás behozataláról szóló törvényjavaslatok előadói tisztét, azonban az életbeléptető törvényjavaslatnak a sajtótörvényre vonatkozó rendelkezései, melyeket mint a