1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Lónyay Gábor - Lónyay János - Mailáth György

108 lovagja. az olasz koronarend középkeresztjének tulajdonosa. Bereg- és Zemplénmegyékben nagybirtokos és Zemplénmegyében virilista. 1896-ban erősíttetett meg bátyja, Gábor és az ő magyar grófi rangja. A (saladnak 1627-től kezdve bárói rangja volt. 1900. március 22-én Miramarban egybekelt Stefánia királyi hercegnővel, Rudolf trónörökös özvegyével. Lónyay Gábor gróf Bodrogolasziban 1861. január 5-én született. Középiskolai tanulmányait a budapesti mintagimnáziumban végezte ; jogot a gráci és budapesti egyetemeken hallgatott és letette a jog- és államtudományi államvizsgát. Nagyobb külföldi körutat tett ; visszatérve, átvette öccse és saját uradalmainak vezetését. Birtokai legnagyobb része Beregmegyében fekszik. A beregmegyei ármentesitő és vízszabályozó társulat elnöke s a felsőzempléni református egyház tanácsbírája. 1890-ben cs. és kir. kamarás lett. Neje Földvary Sarolta bárónő. A naplóbiráló bizottság tagja. Lónyay János gróf 1860-ban november 9-én Budapesten született. Legifjabb fia Lónyay Menyhértnek, Magyarország egykori miniszterelnökének, akit 1871-ben emelt a király grófi rangra. Cs. és kir. kamarás. Főiskolai tanulmányai elvégzése után diplomáciai pályára lépett. Jelenleg szolgálatonkivüli követségi titkár és nagybányai birtokán gazdálkodik. Mailáth György gróf 1854. december 23-án Pécsen született; néhai Mailáth György országbíró és főrendiházi elnök legidösb fia. Középiskolai tanulmányai befejeztével a budapesti egyetemen hallgatta a jogot s azután nagyobb utat tett a külföldön. 1881. február 23-án Esztergommegye főispánjává nevezték ki, amely állásáról 1892-ben a Wckerle-kabinet kormányraléptekor az egyházpolitikai program miatt lemondott. 1881-ben kapta a ka-