1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - VI. A kir. Kúria elnöke, másodelnöke, a kir.közigazgatási biróság elnöke, másodelnöke és a budapesti kir. ítélőtábla elnöke - Bernáth Géza - Wlassics Gyula

59 választotta. A képviselőházban előadója volt a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatnak. Irodalmi tevékenysége ismeretes. Nagyobb munkát irt a pénzbüntetés jogi természetéről, a büntetőjogi uj irányokról, a bűnvádi eljárás alapelveiről, stb. „A bünkisérlet és bevégzett bűncselekmény" czimü, továbbá az 1893-ban második kiadásban is megjelent és átdolgozott „A tettesség és részesség tana" czimü munkáit a Magyar Tudományos Akadémia a Sztrokay-dijjal jutalmazta. Számtalan czikke jelent meg azonkívül a bel- és külföldi különféle szaklapokban és a hazai hírlapokban. Ő irta meg a „Strafgesetzgebung der Gegenwart" czimü vállalatban a magyar büntetőjogi részt. 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező-, majd rendes tagjává, később az igazgatótanács tagjává és másodelnökévé választotta. 1895. január 15-én a király vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki. 1895. február havában a csáktornyai választókerület másodszor, 1896-ban harmadszor, 1901-ben pedig negyedszer is országgyűlési képviselőjévé választotta. 1905-ben Pécs szab. kir. város választotta meg. 1896-ban valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyert, 1897-ben az L oszt. vaskorona-renddel, 1903-ban pedig a Lipót-rend nagykeresztjével tüntettetett ki. Több külföldi rendjel tulajdonosa. Díszpolgára sok magyar városnak, továbbá több kulturális intézet, s számos tanitó-egyesület disztagja. 1899-ben a Széli-kabinetben, majd a Khuen-Hédervárykabinetben is helyet foglalt, s mindig a vallás- és közoktatásügyi tárczát vállalta el. A vallás szabad gyakorlatáról és az izraelita vallásnak bevett vallássá nyilvánításáról szóló törvények végrehajtását illető rendeleteket miniszterségének első idejében bocsátotta ki. Rendkívül sokat fáradozott az állami népiskolák fejlesztésén, az állami uj népiskolai rendtartás megalkotásán, a gazdasági ismétlő-iskolák intézményének megalapításán és életbeléptetésén. A gimnáziumokra, reáliskolákra és felső leányiskolákra vonatkozólag uj tanterveket bocsátott ki, s léptetett életbe. A nőknek az egyetemre való bocsátása az ő müve. Jelentősebb alkotásai még, különösen a felsőbb oktatás terén, az uj orvosszigorlati rendtartás, a műegyetemi doktorátus életbeléptetése, a jogi oktatás reformjavaslatának elkészítése, a felső kereskedelmi iskolák uj tanterve, a keleti kereskedelmi akadémia megalapítása, stb. Ö alkotta meg, s ő hajtotta végre a kongruatörvényt is. Azonkívül az ő nevéhez fűződik még az országos közoktatási, a képzőművészeti és a nemzeti múzeumi tanácsnak reformja, továbbá a vidéki muzeumok