1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.
Főrendiház - IV. Az evangélikus református, továbbá az ágostai hitvallású evangélikus és az unitárius egyház méltóságai, illetve hivatalnokai - Baltik Frigyes - Müller Frigyes
42 dunántúli ev. ref. kerület püspökévé és a komáromi ev. ref. egyház lelkészévé választatott meg. A főrendiházba 1903. deczember 20-án hivatott meg. Budapest, VII., Metropol-szálloda. — Komárom. Baltik Frigyes, dunáninneni ág. ev. egyházkerületi püspök. Született a hontmegyei Bagonyán, 1834. július 24-én, mint az ottani tanitó fia. Elemi oktatást atyjától nyert. Középiskoláit Selmeczbányán, teológiai és filozófiai, klasszika-filológiai tanulmányait pedig Pozsonyban, Bécsben, Halléban és Baselben végezte. Nagyobb utakat tett Németországban és Svájczban. Előbb a bagonyai népiskolánál tanitóskodott, majd 1859-ben a beszterczebányai gimnázium tanárává neveztetett ki. 1870-ben Liptószentmiklóson lelkészszé választották. 1872-ben egyházi tanfelügyelő, majd alesperes, 1876-ben pedig föesperes lett. Az esperesség egyházi és iskolai ügyeit a legnagyobb buzgalommal látta el. 1874-ben vezetője lett a dunáninneni ág. ev. egyházkerület gyámintézetének. Ugyancsak a dunáninneni kerület választotta püspökévé is 1890-ben. Jeles egyházi iró. Kiváló része volt az uj zsinati törvények meghozatalában. 1895-ben a balassagyarmati ág. ev. hitközség lelkészévé választotta, s ennek következtében a püspökség székhelye is oda helyeztetett át. A főrendiházba 1894-ben hivatott meg. A millenniumkor a II. oszt. vaskoronarenddel tüntettetett ki, 1897-ben pedig a rostocki tudományos egyetemen a hittudományok tiszteletbeli doktorává avattatott fel. 1898-ban a magyarhoni egyetemes evangélikus egyházi gyámintézet elnöke lett, amely hivatalában 1904-ig maradt meg. Budapest, VIII., Pannónia-szálloda. — Balassagyarmat. Müller Frigyes, erdélyi egyházkerületi ág. ev. püspök. Született 1828. május 15-én Segesvárott. Középiskoláit 1845-ben ugyanitt végezte. A hit- és bölcsészettudományokat 1848. őszéig a lipcsei és a berlini egyetemeken hallgatta. Tanulmányai közben utazásokat tett Magyarországban, Ausztriában, s ellátogatott a külföldre is, nevezetesen Németországba és Svájczba. 1848-ban a segesvári gimnázium tanárává neveztetett ki, majd 1863-ban igazgatója lett, s ezen állásában 1 1869-ig működött. 1869-ben ujegyházi, 1874-ben nagyszebeni városi lelkészszé választatott meg. 1893. szeptember 21-én pedig az erdélyi ág. ev. egyházkerület
