1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Trencsénmegye - Baross Jusztin - Ernszt Sándor

377 Trencsén. Baross Jusztin (alkotmánypárti). A trencsénmegyei Pruzsinán született 1857-ben, mint néhai Baross Gábor öcscse. A gimnáziumot Trencsénben és Nagyszombatban végezte, azután jogot hallgatott Budapesten és Pozsonyban. Önkéntesi évét a budapesti 5. sz. tüzérezrednél szolgálta le és mint központi aljegyző a megye szolgálatába lépett. 1884ben főszolgabíró lett. 1891-ben pedig Trencsénmegye alispánjává választotta. E minőségében nagy tevékenységet fejtett ki. Illaván árvaházat létesített, a tisztviselők, valamint a községi és körjegyzők számára nyugdijalapokat alkotott és nagy része volt a trencsén-baán-nagytapolcsányi, továbbá a rajeczi vasút, valamint a nagybittsei vasúti vashid kiépítésében. Mint alispán számos egyletnek volt elnöke, mely tisztségek közül az alispáni állásról való lemondása után csak kettőt tartott meg, a turista-egyesület vágvölgyi vasutjának elnökséget és a FMKE alelnökségét. Állásáról 1901-ben mondott le, mikor Trencsén város szabadelvü-párti képviselője lett. E kerületet képviseli most is, a szabadelvü-párt feloszlása óta alkotmánypárti programmal. Idei választása egyhangú volt. Budapest, IV., Veres Pálné-utcza 35. — Trencsén-Teplicz. Várna. Ernszt Sándor (néppárti). Galgóczon, 1870. április 21-én született. Iskoláit szülővárosában, Nagyszombatban és Esztergomban elvégezvén, a papi pályára lépett és 1892. október 19-én Esztergomban áldozárrá szenteltetett. A budapesti egyetem hittudományi szakát befejezvén, 1897ben hittudományi doktorrá avattatott. Előbb Pozsonyban volt káplán, s mint ilyen az ottani katolikus legényegylet vezetője, a „Katolikus Kör" egyik megalapítója és a „Pressburger Zeitung" egyik szerkesztője volt, 1897-ben pedig felelős szerkesztője lett az „Országos Néplap" czimü politikai hetilapnak. Időközben hosszabb külföldi utakat tett; bejárta Német- és Olaszországon kivül a Keletet és Kis-Ázsia egyes részeit is. Ugyancsak 1897ben titkárul hivatott meg a néppárt központi irodájába, amely