1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Temesmegye - Heinrich Antal

364 Ausztriával kötött kiegyezés miatt otthagyta és az ellenzékhez csatlakozott. Az 1878-iki választáson kisebbségben maradt. Később újra belépett a szabadelvüpártba, amelynek programja alapján a csongrádi kerületet két czikluson, a fehértemplomit pedig négy czikluson át képviselte. Előadója volt az igazságügyi bizottságnak, melynek ülésein két történeti nevezetességű törvényjavaslat eszméjét vetette felszínre. Az egyik az 1889-iki örökjogi javaslat, melyről ő szerkesztett egy korszakalkotó jelentést, a másik az anyakönyvvezetés államosításának javaslata; ez a javaslat indította meg az egyházpolitikai harczot. Pestmegye és a főváros törvényhatóságának több mint két évtized óta tagja. A törvénykezés terén és a Házban egyébként is nagy tevékenységet fejtett ki. Az 1848-iki törvények szentesitési napjának, április 11-ének megünneplését czélzó törvényjavaslat tárgyalásakor a felirat szerkesztésével őt bizták meg. ő volt előadója a házközösségi törvényjavaslatnak, valamint az Erzsébet királyné emlékéről szóló javaslatnak, mely javaslat tárgyalásának során megtartott gyászülésén ő mondta az emlékbeszédet. Előadója volt még a kúriai bíráskodási és az első inkompatibilitási törvényjavaslatnak. Ezen időben jelent meg műve a „Képviselőválasztás és kúriai biráskodás"ról. 1902-ben a budapesti ügyvédi kamara elnökévé választották, elnöke továbbá a Numizmatikai Társulatnak és a budapesti IV. kerületi demokrata-klubnak. 1906. április 30-án Orczifalván nemzetiségi ellenjelölttel szemben 448 szavazattöbbséggel a kerület képviselőjévé választották alkotmánypárti program alapján. Budapest, IV., Egyetem-tér 5. Rékás. Heinrich Antal (alkotmánypárti). Született 1877. május 3-án Budapesten ; édesatyja Heinrich Gusztáv, egyet, tanár, az Akadémia főtitkára, anyja szül. Csengery Olga. Középiskoláit Budapesten végezte, a jogot Budapesten, Berlinben és Halléban hallgatta. 1899-ben jogtudori, 1901-ben pedig ügyvédi oklevelet szerzett Budapesten. 1900-ban kir. törvényszéki aljegyzőnek nevezték ki és e minőségben az igazságügyminiszteriumban tett szolgálatot. 1902-ben törvényszéki jegyző lett a budapesti kir. törvényszéknél, 1905. május 2-án a budapesti VII. kerületi járásbírósághoz albirónak nevezték ki, mely állásáról