1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Párvy Sándor - Bálás Lajos

28 utódja lett a beszlerczebányai püspöki széken. 1905. márczius 3-án Dessewffy csanádi és Firczák munkácsi püspökökkel együtt a budapesti egyetem teológiai díszdoktorává avattatott. (Garamszentkereszt.) Párvy Sándor, szepesi r. k. püspök. Gyöngyösön, 1848. október 2-án született. Középiskoláit Gyöngyösön és Egerben, teológiai tanulmányait pedig a bécsi Pazmaneumban végezte. 1871-ben áldozárrá szenteltetett. 1872-ben szemináriumi tanfelügyelő lett Egerben, 1873-ban pedig szentszéki aljegyző és levéltárnok. 1875-ben hittudorrá avattatott, 1881-ben pedig érseki titkár, nemsokára irodai igazgató, cs. és kir. udvari káplán, végül i892-ben egri kanonok. 1903-ban püspökké szenteltetett, 1904. április 6-án pedig szepesi megyéspüspökké neveztetett ki. Tagja a Szent István-társulatnak. Költői lelkületű férfiú és számos pályadijat nyert költeményeivel („Karácsonyi dal", „Jephte leánya" stb.). Hires egyházi szónok. 1896-ban, Szent István-napján, ő mondotta Budán az ünnepi beszédet. Tagja a budapesti egyetem hittudományi karának. (Szepeshely, u. p. Szepesváralja.) Bálás Lajos, rozsnyói r. k. püspök. Született 1855. augusztus 20-án Becskén, Nógrádvármegyében, a sipeki Balás-családból. Becskén és a szomszédos Szécsényke községben tekintélyes családi birtoka van. Iskoláit Váczon végezte, majd pedig felvétetvén a váczi egyházmegyei növendékpapok közé, további tanulmányait Kassán és Váczon fejezte be kitűnő sikerrel. 1879. július 7-én pappá szenteltetvén, Lőrincziben, Hatvanban és Csongrádon káplánkodott. 1882-ben Váczra szólította őt püspöke, ahol mint karkáplán fejtett ki buzgó tevékenységet és kivált mint kitűnő egyházi szónok örvendett közszeretetnek. Képzettsége és tehetsége felkeltette Peitler, akkori püspöknek figyelmét, aki öt 1885-ben udvarába rendelte mint püspöki szertartót és iktatót. Utódja : Schuster Konstantin nemcsak hogy megtartotta őt udvarában, hanem csakhamar szentszéki aljegyzővé, majd jegyzővé és levéltárossá léptette elő, 1889-ben pedig püspöki titkárrá nevezte ki. Hat év múlva székesegyházi oldalkanonok és püspöki irodaigazgató lett, s mint ilyen, püspökének az egyházi kormányzásban leghathatósabb segítője. 1898-ban a királyi