1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye - Lévay Mihály

324 kórházban három hónapig betegen feküdt. Innen negyvenkét napon a sóssivatagon keresztül tevehajón Baludzsistanba utazott. Majd Kirmanból Teheránba ment lóháton ; Teheránból Bagdadba szintén lóháton ; innen az arábiai sivatagon át tevén Damaszkuszba ; lóháton Tiberias-tóhoz és Kövesarábián át Beyruton, Konstantinápolyon át Belgrádba. Megszakítás nélkül utazott aztán Dél-Amerikába, amelynek minden országát bejárta. Amerikából áthajózott Japánba, majd bejárta Kinát, Maiakkát, Birmát, Penangt, Pondicheryt, Ceylont. Legutoljára a párisi nagykövetségnél volt alkalmazva. Parisból jött egyenesen választókerületébe. Magyar anyanyelvén kívüli beszéli a német, franczia, olasz, angol, spanyol, tatár, perzsa és arab nyelveket, továbbá a keletafrikai partokon leginkább elterjedt kiungudja néger nyelvet is. Jelenleg a tót nyelvet tanulja. Utazásairól 1894-ben az Országos Kaszinóban felolvasást is tartott. A zsámbokréti kerületet képviseli néppárti programmal. A parlamentnek elsőizben tagja. est-Pilis-Solt- Abony. íiskunmegye. Lévay Mihály (függetlenségi és 48-as). 1862. szeptember 28-án született. Tanulmányait Váczon és Budapesten végezte. 1885-ben áldozópappá szenteltetett, s három évi segédlelkészkedés után Orczy Béla br. kegyúr felterjesztésére Ujszászközség plébánosává neveztetett ki. 12 évig volt ujszászi plébános, miközben püspöke ker. tanfelügyelővé is kinevezte őt. 1900. őszén a sokkal nagyobb abonyi plébániára választatott meg, ahol mint ker. esperes és tanfelügyelő, majd mint a Szolnokujszászi tanitóegylet elnöke nagy munkásságot fejt ki. Érdemei elismeréséül a király 1902-ben báthmonostori apáttá nevezte ki. Költeményeivel, esztétikai czikkeivel különösen a 90-es években vivott ki magának széles körben elismerést. Tagja a Szent IstvánTársulat Tudományos és Irodalmi Osztályának, valamint Pest vármegye közigazgatási bizottságának is. Felolvasásaival ugy a fővárosban, mint a vidéken többször felhívta magára a figyelmet, nemkülönben szónoklataival, melyek közül különösen kiváló a néhai Erzsébet királyné halálakor mondott beszéde. Népies kiadványain, illetőleg tanulságos elbeszélésein, több egyházi költő életrajzának avatott megírásán kivül egy elterjedt imakönyvnek is